Sok kiló(méternyi) BDSM, megfűszerezve a nem függetlenség szúrós szegfűszegeivel, megszórva egy csipet esetleges szerelem lehetőségével, bepácolva kétség és vágy keverékébe.

És már kész is van a kommentelő keménymag kedvenc étke.

Ez jutott most eszembe.

A blog nem gúny, (igen, ez most blog!!) a probléma valós és húsbavágó. Nem véletlen, hogy átlag kéthetente szóbakerül. A régi motorosok, mint én, már sejtjük, hogy körülbelül ki mit fog erre irni. De ez nem baj. Mert itt nem a BDSM-et kell „tanulni”, hanem az olyan helyzetekben lehet meghallgatni mások véleményét is, amit a BDSM okozhat az ember életében.

A BDSM önmagában jóízű csemege. De a mindennapi élet kontextusába helyezve néha van egy kissé keserédes íze.