Ketyere darabokat visz a szél
A Boszorkány fázósan összehúzta magán a kopott kendőt. Az előbb kinyitotta volna egy kicsit a kunyhó ajtaját, hogy némi friss levegőt engedjen be, de akkora szél volt az erdő kellős közepén, hogy majdnem levitte a fejét, és felborogatta a varászszereket tároló üvegcséit az asztalon. Most válogathatja ki, hogy miben mi volt. Kurva élet.
Szörnyű ez a béka. Megint tönkretett valami újmódi ketyerét. Mert hogy kiesett a zsebéből ….
Elmélázott a régebbi békák emlékein. Az első békától mindig a közlekedési eszközt lopta el valami elvetemült erdőlakó, a második volt a ketyere-gyilkos, a harmadik szintén a közlekedési eszközök elvesztésében utazott. A logika szerint most akkor megint egy ketyere-ölőnek kéne következnie …
Lám, milyen jó is a logika. Ez is öli a ketyeréket.
Meg is mondta izibe, hogy úgy érzi, neki mindig csak balfasz békákat juttat az élet.
És ezzel az aznapi alázás letudva.
ezek a pixisek akkora kínt látnak az alázással, pedig az kurva könnyű. csak az igazságot kell megmondani a pasiknak