Megint hozott a gyerekem. Mer’ valami csokifesztivál van. Nézi, ahogy eszem. Aztán elővesz egy halefet és megpróbál belőle egy kis darabot magáévá tenni. Rágja. Aztán persze felmerül benne a kérdés, hogy miből van. Mondom neki nagy tájékozottan, hogy krumpliból. Na de hogy? Mer’ ő se könnyen adja fel. Google …

„krumplicukor készítése házilag” keresőszóra:

Keményitõcukor (Burgonyacukor)

alapanyag a burgonyakeményítõ, amelyet,
– ha szirupot készítenek 1-2%
– ha krumplicukrot, akkor 3-4% kénsavval hidrolizálják,
homogénen ólmozott vasautoklávban, (gõzzel) 3 atmoszféra nyomáson 45 percig fõzik.A kész cukoroldatot fakádakban krétaporral közömbösítik. A keletkezett gipszet ülepítik, a cukros levet több szakaszban vákumkészülékben besüritik, majd kristályosítják.

A szirupot befõttekhez, likõrökhöz, bonbonokhoz használják, a kristályosított termékbõl cukorkát gyártanak.

Irodalom: Kossutány: Mezõgazd. chemiai technológia, 1908
Tecnikai Lexikon, Gyõzõ Andor kiadása, Budapest, 1928

Szerintem ma is hasonlóan gyártják

(Forrás)

Olvasom magamban. Röhögök. Olvassa hangosan. Káromkodik.

– Honnan veszek én kénsavat? Vasa … ki se birom olvasni -vaa
Kiolvasom neki.
– Atmoszféra? Nyomás? Jó, majd veszek 1 liter atmoszférát 2000 forintért, mi? Fakád? Majd keresek egy indiánt, aki farag egyet. Faszomba … Gipsz???? Mit ettem én, anya? -atyam Jobb lett volna, ha nem olvasom el -wehe

-fet -fet