Levelek …

Irom, kapom. Olvasom. A nyitottság része.

Ilyen is, olyan is.

Nyitott vagyok rájuk.

Már tényleg.

De egyszer eljön az a pillanat, amikor döntenem kell. Mert nem mindegy, hogy kivel lesz valósággá a levelezés …

Még várok. Nem tudom, hogy mire. De azok a Takarók halomban … azok még mindig izgatják a fantáziámat.

Sajnos …

Mert lassan azt a virtuális takaró halmot meg kéne már igazitanom … Mert úgy tűnik, hogy az már hiába várja azt, aki ott feküdt …

Most akkor ismét dőljek hátra és nézzem kivülről az egészet?

Van ilyen. Van olyan. És van amolyan is … méghozzá nem is rossznak tűnik … és még „szakmabeli” is -mosoly Érdekes olvasni a levelezésünket … és izgató. És még azt is érzem, hogy ő is érzi, hogy nekem izgató -mosoly Élvezet vele a levelezés. Képek … videók … szerepjátékok … elképzelés … És ahogy megszólit. Az is változik.

Néha még mindig várom … Bár úgy tűnik, hogy már hiába … Hajtsam össze a takarókat???