„[…]
Ki lesz melletted, amikor majd kihunynak a fények?
Ki fogja majd a kezed, amikor a világ megremeg
és a XXI. század virtuális mocska szikrákat szórva hullik alá a mélybe?
Kihez fogsz rohanni akkor, amikor megszűnik az elképzelt világod, amelyben éltél?
Ha minden, amit lájkolhatnál, füstölögve hever a pusztában,
ha az online világod, ami arra volt hivatott,
hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket,
mindeközben mégis ellehetetlenitette őket egymástól,
puhánnyá, semmitmondóvá téve az emberi kapcsolatokat,
szétrombolva a hétköznapi értékeket,
bemocskolva a barát fogalmát,
ami elszakitott igazi ismerőseidtől és bezárt egy éjsötét kamrába,
ahol sok látszatfényes dolog izzóként világitotta meg mindennapjaidat,
ha ez mind darabjaira hullik, hol leszel akkor?
Családanyák, akik rá sem néztek gyermekeitekre,
amikor hazajön az iskolából,
hanem beültök a Facebook elé 8 órára,
gyerekek, akik hátrahagyjátok szüleiteket,
eldobjátok barátaitokat, meegszűntök létezni földi valótokban.
Akik a Facebookon legtöbbször nézik az adatlapodat,
akik az alkalmazás szerint 100%-ban a legjobb barátaid,
akik lájkolják minden rezzenésed.
Vajon ugranak-e a golyó és te közéd?
Kaparnak-e a körmeikkel érted, amikor maguk alá temetnek a romok?
Vajon érsz-e majd akkor nekik annyit, mint látszólag most?
Vajon tényleg ők azok, akik ott lesznek?
Hol lesznek, mikor ez a műanyag burok leolvad az arcotokról
és ott ültök majd a világban, amibe születtetek?
Mi lesz, ha túl késő már?
Ha csak akkor eszméltek fel, amikor a végső visszaszámlálás az utolsókat rúgja,
s ti kényszeredetten próbáltok kapaszkodni hátrahagyott ismerőseitekbe,
megosztott énetekbe, virtuális létezésetekbe.
[…]”

Ja … és ez csak a Facebookról szól … amúgy meg igaz lehet az egész kibaszott netre. Amit nem az ilyenekre találtak ki, hanem értelmes információ cserére. És nem arra, hogy elembertelenitsék a világot …

Az ember minden jó dolgot képes pillanatok alatt a saját képmására formálva tönkretenni …

… amúgy mit ágálok, én sem vagyok különb. Mert miután álságosan megirtam ezt a posztot, szokásos módon megosztottam a Facebookon …

Béke műanyag olvadékomra.