Már betege vagyok a szürkeségnek
Már betege vagyok a szürkeségnek. Körülnézek a lakásban, vagy félhomály, vagy lámpafények. Még nappal is.
Ha valakinek ez a szürke égbolt tetszik, az nem normális. Mindent bevon egy vastag fátyollal, felülírja a valódi szineket.
Na majdcsak lesz egyszer tavasz.
De előtte lesz még valami, amit már nagyon várok. Mert a tudat is sokat fog javítani a lelkemen.
A téli napforduló és a leghosszabb éjszaka.
Aztán már megyünk a fénybe.
Hozzászólások
Már betege vagyok a szürkeségnek — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>