Ülök, ráz a hideg, marja a sav a gyomromat az idegességtől, eszembe van egyszerre minden vizsgája, minden dolgozata, amit életében írt, vagy csinált, gangsta rapet hallgatok és nem tudom abbahagyni a sírást.
Ilyenkor érzem, hogy milyen az, amikor olyan erős a szeretet, hogy már fáj. Széthasítja lelkem éppen. Nincs, nem volt, nem lesz olyan lény a Földön, akit ennyire tudnék szeretni.

Uram Istenem, add, hogy ő is megélje. Az anya szeretetét a gyereke iránt. Mert ennél nincs szebb érzés a világon. És néha persze gyötrelmesebb sincs.
De ha az ember mérleget von, egy pillanat alatt mondja, hogy megérte.

Ötös lett.