Nyugi, nem fogom újrakezdeni a fejtágitást . Abból már volt elég ebben a blogban. És minden megvan a könyvben is.

Most jön a magánvéleményem.

A BDSM egy játék. Az egyik legszebb és legélvezetesebb játék két ember között. És ezer formája van. Mindig attól függ, hogy az adott pár mit szeret. És mit tartanak elfogadhatónak a dolgokból. És csak olyat szabad tenni, amit mindketten élveznek. Belefér persze olyan is, amit még akár egyikük sem csinált. De már évek óta játszik önmagában a vágyott dolgok gondolatával. Persze, meg kell beszélni mindent előre. Nem forgatókönyvet kell irni. Hanem megosztani a másikkal a vágyakat. Kezdetben óvatosan. Finoman, épp csak utalva egy-egy ötletre. Amit milyen jó is lenne kipróbálni … És közben figyelni kell a másikat. Értően és értelmesen, akár érzelmekkel is. Jó, ha mindkét emberben van ehhez kellő intelligencia. És nyitottság, tolerancia. Az elején még némi szemérmesség is belefér 😉 Nem álszemérem ez, hanem valódi. Mert ha két ember, aki még csak puhatolja a másik igényeit, nem nagyon mer ajtóstól rontani a házba. És ezt jól teszi.

Aztán, ha már egy-két alapot tisztáztak, lehetnek bátrabbak, őszinték, kissé szabadszájúak is. Akkor ez a fokozatos megnyilás már a „játék” része …. Már indul a játék. Egyenlőre még csak szavakkal. Egyre bátrabb szavakkal. És egyszercsak fellobban az emberben az izgalom tüze. Kicsi tűz. De ha a két ember ügyesen és tapintatosan játsza ezt a csodálatos játékot, akkor pillanatok alatt lobogva ég. Annyira hirtelen lobban, hogy az ember maga is meglepődik rajta …

Lehet ezt nyugodtan kezdeni a virtualitásban is. A lapok leosztása ott is megtörténhet. De nem szabad sokáig ezt a újonan lobbant tüzet a martixban dédelgetni. Húsvér emberek vagyunk, húsvér vágyakkal. És ezek a vágyak egy idő után kielégülésért kiáltanak. Meg kell hallani ezt a kiáltást időben. És nem kell sokáig halasztgatni. Mert a tűz már ég. A test és lélek sóvárogva vár legalább egy apró érintést, akár azt, hogy egy kéz beletúrjon a hajába …

A legszebb játék … ha jól játszák az első perctől fogva. Persze, ehhez két ember kell. Vágyakkal, hajlandósággal, az új vagy még eddig ismeretlen csodák kipróbálásának hajlandóságával … csak nyitottan minden jóra, amit egymásnak adunk. És ezzel önmagunknak is.

Mindegy, hogy ki milyen szerepet vállal. Tegye ezt saját vágyai alapján. De ugyanilyen súllyal vegye figyelembe a másik vágyait. Tisztelje meg a másikat a tőle telhető maximális őszinteséggel. Mindegy, hogy valaki domináns vagy szubmissziv. Vagy legalábbis ilyennek gondolja magát. De még mielőtt eldönti saját magában, hogy melyik oldalt választja, üljön le egy kicsit. És gondolja át jól … Mi vagyok én, ki vagyok én?

Én valaha switch lehettem. Emlékszem egy régivel való szerepjátékainkra. Szerintem ő sem ismerte a BDSM szót. Mint ahogy én sem. De nagyon jól tudtunk együtt játszani. Ő is switch volt, igy utólag belegondolva … Ismertem én már ebben a szabályokat. Csak semmi nem volt nevesitve. Játszottunk és élveztünk ösztönösen.

Vajon milyen is lehetne újra egy ilyen csodálatos játék részesévé válni? Felfedezni a másikat, kellő nyiltsággal és rugalmassággal, nyitottan minden élvezetre. Érezni a szavak mögött elsuhanó és először csak kósza vágyat … Aztán megélni, hogy ez már nem halvány izgalom csupán. Hanem a lobbanó erotika, amely felkorbácsolja az ember érzékeit egy pillanat alatt.

De szimpátia mindenképp kell hozzá. Mindentől függetlenül. BSDM-től, vágyaktól, mindentől. Két ember közötti szimpátia. És némi közös érdeklődés. Csak úgy a hétköznapokban. Mert a BDSM nem a nap 24 órájában kell, hogy működjék. Legyen az csak fűszer . Fűszere a gyönyörnek. És ha ezeket lehet tisztázni, akkor az ember talán már arra is veszi a bátorságot, hogy megtiszteli a másikat egy-egy képpel. Nem, egyáltalán nem intim testrészét ábrázoló képpel. Hanem vállalva az arcát. És azt is, hogy ez vagy az a kép most készült. Este, fáradtan, arcán a nap minden nyúzottságával. Egy ilyen kép küldése … na az is a bizalom egy fontos állomása.

És a BDSM elsősorban a bizalmon alapul.

Aztán az ember átgondolja magában a nap történéseit … És elmosolyodik azon, hogy milyen érdekes és izgalmas az élet. És milyen sok humor van benne. Mert elég humoros, ha az ember úgy dolgozza végig a napot, hogy a libidója szinte folyamatosan az egeket veri. . És meglepődik azon, hogy ennek ellenére kétszeres munkabirása volt. És még el sem fáradt igazán benne -lol . És még arra is volt ideje, hogy megirjon pár emailt. És olvassa a válaszokat.

És este örül, ha egy rövid időre hallotta a másik hangját, kedves szavakkal, és némi érzéki csábitással. Csak hogy az éjjel ne legyen unalmas.

Mert azt már előre tudja, hogy ettől éjszaka megint milyen álmai lesznek 😉

Atyám …. megkérdeztem valakit, hogy mi a kedvenc szine. És kértem, hogy kettőt mondjon. Nem is igazán lepődtem meg, amikor megmondta: első a fekete, második a kék. Nekem is ez a két kedvenc. Ilyen sorrendben

Színem a szexem