Beszélgettem ma. És utána meg gondolkoztam. A blogokról beszélgettünk. És rájöttem, hogy én csak sejtem, hogy mit jelent a blog szó, de nem tudom ….

Irány a Google.

Ezt találtam:

“A szó a “weblog”-ból rövidült, jelentése pedig a szótár szerkesztői szerint “olyan website, amely a szerző reflexióival, kommentárjával és gyakran hivatkozásaival ellátott online naplót tartalmaz”.

A Merriam-Webster készítői, akik az egyes szavak előfordulásának gyakoriságát viszonylag nagy súllyal veszik figyelembe az új szócikkek felvételénél, a szótár online változataiba már év közben felvették a “blog” szót, és azt a 2005-ös nyomtatott kiadásban is szerepeltetni fogják. A netes verzióban a szó keletkezését egyébként 1999-re datálják; öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a “blog” bebizonyítsa létjogosultságát.”

Ha jól gondolom, akkor az én firkálmányom a szótár értelmezése szerint tényleg blognak számit. Meg még néhány, amiket szeretek olvasni.

Olvasok másmilyeneket is. Amik szerintem sem számitanak “klasszikus” értelemben blognak. Először nem is értettem … Aztán rájöttem, hogy ezek valamiféle kommunikáció alapjait teremtik meg az emberek között a különböző blogrendszerekben. Ez a kommunikáció főleg a kommentárokban folyik. Sokszor egy köszönés, egy virtuális kávé egy barátnak. Először kicsit furcsán néztem ezeket a blogokat. Magamban kicsit le is becsültem őket. Aztán meg elszégyeltem magam.

Mert ezek a blogok szinte a chat funkcióját töltik be az emberek közötti kommunikációban. Én ugyan ritkán szoktam ezt a chat funkciót használni itt, de néha én is megteszem. Ha chatelni akarnék, akkor lenne pár jó kis családias chat, ahova mehetnék. De nem szabad lebecsülnöm csak azért mások blogját, mert ők nem arra használják a blogot, amire én.

Lehet, hogy ők csinálják jobban … ki tudja …

Mert én itt senkit nem ismerek személyesen … ők pedig igen. És sok ismeretséget a blog révén szereztek.

Valószinűleg ők csinálják jobban.

Én azért maradok a saját stilusomnál.