Mazochizmus:
Lényege passzívan elviselni a szenvedést és ebben örömöt, kielégülést lelni.

Mazochizmus:
egyfajta szexuális eltévelyedés, melyben a nemi izgalom akkor fokozódik, ha valaki fájdalmat okoz vagy megalázza az érintett személyt.

Agyonrágott csont … semmi nincs már rajta. Mármint a témán. Mert bennem bizony van ilyen. Csak igazán egyik meghatározás sem illik rám. Nem alapvető tulajdonságom a passzivitás. És nem a szenvedésben találom meg a kielégülést. Megtalálom én azt egy teljesen szokványos heteroszexuális vanilla szeretkezésben is, ha arról van szó. És szexuálisan sem tartom magamat eltévelyedettnek. Ezen már én igen régen túlléptem. Élvezek valami olyat, amit sokan nem értenek meg, ennyi. Nem önmagában a fájdalmat élvezem. Mert olyan marha azért nem vagyok. Olyan nehéz ezt magyarázni … Kétségtelen, hogy bizonyos fájdalom fokozza az izgalmat. De korántsem biztos, hogy én ezt kizárólag passzivan viselem. Mert én azt élvezem, ha rákényszeritenek. Ez sem jó szó, ez sem fedi, csak jobb hiján használom …

Igen, azt élvezem, ha legyőznek. Mind szellemileg, mind fizikailag. És meg kell adnom magamat … az erősebbnek. És akkor már nem baj, ha kiszolgáltatott vagyok. Mert az a másik megérdemli, hogy megadjam magam. (Ez viszont már a szubmisszivitásom.) És élvezem az idáig vezető harcot is. Mert harc ez valahol, bár ez sem igazán jó szó rá, mert félreérthető …

Talán a macska a legjobb példa. A nőstény tüzel, telve van vággyal. Hajtja a vére. És a döntő pillanatokban mégis ellenáll. A kandúrnak fizikailag is le kell igázni, hogy megtörténjen az, amire pedig a nőstény is vágyik … Gyerekkorom óta voltak macskáim. Oly csodálatos lények. Sokszor láttam a szerelmi küzdelmet közöttük … Hiába a nőstény vágya … a kandúrnak a végén más lehetősége nincs, minthogy beleharap a nőstény tarkójába. Hogy engedelmességre birja … Előtte közöttük is valamilyen harc folyik …

Soha nem gondoltam, hogy egyszer még a macskákhoz fogom hasonlitani magam.

Bár sikitozni én is szoktam volt, de azért nem mindenben hasonlitok a macskához …

Vad-macska-szex
A világszerte fogyatkozóban lévő vadmacskák párzását a szaknyelv pacsmagolásnak nevezi. Ez a kandúroknak nem okoz túl nagy problémát, annál inkább a nőstényeknek. Mivel a hímek nemzőszervén a kicsúszást megakadályozandó, visszafelé mutató tüskék vannak a nőstényeket meglehetősen megviseli egy-egy párosodás, aminek idegborzoló nyávogásukkal adnak hangot.

Miért pofozza fel párzás után a nőstény a hímet?
A kandúr nemi szerve tüskés. Rövid, éles, visszafelé hajló tüskék borítják, így a néhány másodpercig tartó aktus után, amikor a hím kivenné nemzőszervét, erős fájdalmat okoz a nősténynek, aki ilyenkor joggal reagál igen hevesen. Minél aktívabb – dominásabb – a hím, annál nagyobbak ezek a tüskék, tehát a „menő macskalányok” húzzák a legrövidebbet – bocsánat a leghosszabb tüskéjűt.

Nem szoktam utána pofozkodni

Fura egy harcos lélek vagy te, Varnyu. Mert annak tartod magad. Még az ilyenekben is szeretsz „harcolni”.
Azt viszont nem kedveled, ha a végén te kerülsz ki győztesen … hmmm.

Gyerekkoromban nagyon szerettem kártyázni. De már akkor sem érdekelt, ha nem győzök (ellentétben általában a gyerekekkel). Nagyapámmal rengeteget hatvanhatoztunk. És soha nem engedett nyerni szeretetből. Azt akarta, hogy tanuljak meg játszani. Tisztán emlékszem, hogy már akkor is a játék élvezetéért játszottam. Valószinűleg tőle is sok mindent tanulhattam …