Ma is egy …

Felnéztem már Eropolisra. Nem szoktam rendszeresen minden nap felmenni. Mert pillanatok alatt 2-3 úriember is hiv privát beszélgetésre. Nincs bajom a privikkel. De ott is meg kell tartani egy sorrendet. Felnőtt, meglett emberek, akik azzal inditanak, hogy milyen ruha van rajtam? Nem mindegy? És hogy tangát hordok-e? Atyám … És hogy meztelenül vagyok-e? -vaa És hogy megmutatná a nemiszervét a kamerában … Nem is lehet ezeket a beszélgetéseket minősiteni … Én tudom, hogy az egy szexpartner kereső. De könyörgöm … felnőtt embernek ott sem ezzel kellene inditania. Ezeket nagyon unom. És a privát beszélgetésre való felkérések 90 százaléka ilyen … Mint az éretlen kamaszok.

A szakitás után átirtam persze az adatlapom … Jeleztem, hogy nincs már párom. De nem is keresek senkit, csak néha beszélgetek. Aztán, ahogy telt az idő, ismét változott néha az adatlap. Kicsit bővült. Belekerült a talán … és az esetleg …

Most igy néz ki:

Én szabad … 3 és fél éves kapcsolata szeptember végén végetért.

3 évig submissziv-mazochista volt. De csalódott.

A hatalom most újra önmagáé. Igy most ugyanaz a régi domináns ember, aki valaha volt. De nem szadista. És főleg nem domina -mosoly Én valaha eredetileg egy kissé switch lehetett … de ez már a múlt köde.

Ha újra keresne, valószinűleg megelégedne egyenlőre egy normális heterosexuális kapcsolattal. Bár néha talán nem lenne ellenére, ha valaki a szeretkezés hevében néha lefogná a kezét … 😉

Most csak beszélgetek -mosoly Bár ki tudja …

* * * * * * * * * *

Uraim: privire csak akkor hivjatok, ha valami tényleg okosat akartok mondani. Ellenkező esetben nem biztos, hogy kellőképp udvarias leszek 😉 És az meg egyáltalán nem érdekel, ha valaki ezért bunkónak tartana -D

… és aki megkérdezi, hogy hol lakom, az biztos, hogy nem olvasta az adatlapom. Nos, az semmi jót ne várjon tőlem …

* * * * * * * * * *

1: nincs fenn képem. Nem is lesz.
2: a múltam szexualitásának részleteit változatlanul nem tárgyalom ki az első priviben vadidegenekkel. Aki ilyet vár tőlem, az csalódni fog. Tehát azt is felesleges megkérdezni, hogy milyen élményekben volt részem sub-mazoként. Lehet, hogy majd valakinek elmondom. De az nem az első priviben lesz.
3: nincs kamerám.
4: senki farka nem igazán érdekes kamerában. Főleg nem első beszélgetésben.
5: változatlanul senki ne számitson rám segitségként, ha otthon a gépe mellett hokizni akar.

Az utolsó bekezdést épp ma irtam hozzá. Bár nem sok eredményt remélek tőle.

Szóval ezekért nem nagyon szoktam én privikre reagálni. Csak ritkán. Nem tudom, hogy mi alapján válogatok. Mert nem nézem meg az adatlapot előre. Direkt. Nem az érdekes, hogy ki hány éves, honnan van, milyen magas, hány kiló. Hanem hogy kezd el beszélgetni. Az sokkal többet mond el az emberről.

Volt ma egy privát beszélgetésem. Nem hosszú. Már váltottunk egy-két levelet az elmúlt hetekben. Megköszöntem az érdeklődését és félretettem a dolgot. Annyi maradt meg ezekből, hogy nem volt tolakodó. Egyszerűen ismerkedni szeretne, mert magányos. Ezért is fogadtam el a privát beszélgetésre való felkérését. Semmi szokvány baromságot nem kérdezett. Hanem azt, hogy mit csinálok szivesen szabadidőmben. Megmondtam, hogy internet, webszerkesztés, hobby szinten. Kért egy linket. Valamiért adtam. (Ritkán szoktam ezt is.) De még előtte megkérdezte, hogy milyen platformot vagy szerkesztőt használok. Mondtam, hogy WP-t. Ő viszont Drupalban járatos, neki a weboldal készités a munkája része. Közben megnézte az oldalaimat. Mondta, hogy profi. Én mondtam, hogy köszönöm, de ez még messze van a profizmustól. Merthogy épp csak bele tudok piszkálni a php-ba. Kiderült, hogy ő ebben van otthon. Rendszergazda. Vannak saját szerverei. De webdesignt nem csinál. Érdekes …

Szerintem bármilyen emberi kapcsolatban fontos valami közös érdeklődés.

Megadta a telefonszámát. De nem tolakodóan. Kértem, hogy legyen szives és küldje már el emailben. Mondta, hogy irja a levelet. Mert igy legalább be is mutatkozhat. Ezt külön köszöntem. Küldött egy fotót a levélben. Nagyon szimpatikus férfi -mosoly