Mindennapi szomorúságunkat….

….add meg nekünk ma…..

Rossz a kedvem. Ideges vagyok. És feszült. És kielégületlen.
És nem tudom, hogy mit kezdjek magammal…..

Nincs konkrét oka.
A fene se tudja, hogy miért… talán meg fog jönni….. 😀 😀

Feküdtünk délután…. aztán elaludtunk. De elötte átöleltem és dajkáltam egy kicsit…. úgy tettem, mintha Ö lenne a kicsi Aty. Az, akire vágynék. És az, aki sose születhet meg…..

Ha más konstellációban találkoztunk volna???
Nem. Értelmetlenség ezen gondolkodni. Ha megnézem a 10-12 évvel ezelötti fotóit, mindig arra jövök rá, hogy az az ember nem lett volna az esetem 🙂

Hiába jött volna felém az utcán, talán észre sem vettem volna. Lehet, hogy ez nagyon hülyén hangzik most. És nagyképüen. De tényleg nem lett volna az esetem….

Jó, hogy nem akkor találkoztunk. 😉