Mindenütt jó
… de legjobb „otthon”. A cseten. Hetek óta már képtelen voltam felmenni. Ma valami történt velem. Mert újra azt éreztem, hogy a net tágas világában az a mikroszkópikus kis chat az „otthonom”. Nem jó nélküle tartósan … Évek óta odaviszem a lelkem. Örömem-bánatom. És ott – még ha néha egyesegyedül vagyok is – jó lesz valamiért. Soha nem tudtam ezt megmagyarázni magamnak. De ott van valami különleges a virtuális levegőben. Ami jó sirásra, nevetésre, akár még sajgó tyúkszemre is néha -mosoly
Na jól van, most kicsit túloztam ezzel a tyúkszemmel. Bár … ha bedobná valaki a szobába, hogy fáj a tyúkszeme, mit csináljon vele, biztos mindenki adna valami használható tanácsot -mosoly
Ma este szó volt mindenórás kismamaságról, gyógyulófélben lévő vesegyulladásról, a Fekete-tenger parti üdülési lehetőségekről, telefonokról, ifjú szivekben bomló szerelemről, bátortalanságról. Utólag mindig megmosolygom magamban, amikor az egyik önértékelési zavaros öregebb bak hasonló cipőben járó ifjú – és szintén önértékelési zavarban szenvedő – chates társát biztatja egész este üzenetekben.
Szokásos csendes családias este … sokszor gyógyszere testnek-léleknek.
… és fenn a Topicban olvasható: én is back -lol
Érdekes … itt fenn még valahogy a fejhallgató is jobban passzol a fejemre … Pedig már milyen régen nem hallgattam zenét esténként …