Mindig az a túlzott gyanakvásom …
… az fog engem a sírba vinni egyszer -mosoly
De sokszor megkaptam már, hogy túlzottan gyanakvó vagyok. És hogy nálam mindig áll valaki az ajtó mögött. Azt is, hogy ez már paranoia. Ám legyen.
Mostani kedvencem a „küldd tovább, mert segitesz vele” mail. De nyugi, nemcsak mailekkel, hanem emberekkel szemben sem vagyok túlzottan kiméletes, ha valamiért azt érzem, hogy óvakodnom kell.
Irtam az előbb egy posztot a Blogolra. Mert ott talán többen olvassák. Ide alig jár valaki. A látogatottsági pluginok jelzik. Ide csak magamnak irok. Egy embert tudok azonositani, aki rendszeresen olvas. Vele meg meg tudom beszélni máshol a dolgokat. Ez Tommy.
„Nem igaz, hogy az emberek szívtelenek
Az emberek jószivűek. Nem igaz, hogy szívtelenek. Ennek tényleg komolyan lehet örülni.
Viszont nagyon hiszékenyek. Ez már azért gond egy kicsit. Én meg most lelketlen leszek megint. Mert a Facebookon láttam egy megosztást. Egy mailből származó csatolt file, rajta egy megégett kislány képe – asszem, másfél éves – és a szöveg, hogy küldjék tovább a mailt, mert minden továbbküldésért és a csatolt file megnyitásáért pénz utalódik át egy légbőlkapott számlára a kislány gyógyulásáért.
A kép természetesen szörnyű. Én meg újra lelketlen vagyok. Mert elég volt a levél EGY mondatát a Google-ba beirnom … rengeteg találatot adott. A mindjárt idézett cikk 2009. májusi. Milyen szörnyű, hogy a megégett kislány, aki azonnali segitségre szorul, azóta egy kurva napot nem öregedett. Jaa … és nem is gyógyult.
Érdemes a cikket elolvasni. KATT IDE:
NO KOMMENT …
Pár hónapja az ex-et is lebasztam, amikor egy láncban küldött maillel lepett meg. Tele volt email cimekkel. Kb. száz generációra visszamenőleg. Ki a frász kiváncsi tök ismeretlen emberek mail cimére? Mert én nem. De azok, akik ganéjságra akarják majd felhasználni, azok igen. Kérdeztem is tőle, hogy mi a búsé’ nem törölte ki küldés előtt? Na mindegy …
Túlzott gyanakvás? Lehet. De még sose bántam meg. Azt szoktam erre mondani, hogy én bárkinek elhiszek bármit. Sőt még az ellenkezőjét is. Ameddig nem kerül egy fillérembe se -lol Inkább legyek paranoid, mint hülye -mosoly
Ja … nemcsak gyanakvó vagyok, hanem bizonyos dolgokra túlérzékeny is. És kötözködő. Tegnap éjjel mérhetetlen unalmamban – miután a Fairy Tales sablon már elkészült és ide is megcsináltam a karácsonyfát – elolvastam pár blogot a Pixin. Kettőben pár hozzászólás erejéig ki is garázdálkodtam magam. Az egyikben egy szakállas vicc volt, ami nálam már kimeriti az állatkinzás témáját. Valamiért nem tudok az ilyeneken nevetni.
A másikban meg arról irt valaki pár sort – egy harmatos huszonéves -, hogy milyen blogposztot kellene oda valakinek irni, hogy pozitiv reagálásokat is kapjon, ne csak negativakat. Kedvem lett volna a Wiki teljes szócikkét idézni, amit a blog szóról ir. De eltekintettem tőle. Hátha rájön egyszer, hogy a blog azért mégis valami naplóféle … És a normálisabbak nem a reagálásokért irják. Hanem csak úgy maguknak. Igy csak annyit jegyeztem meg, hogy régen rossz, ha valaki csak a kommentekért ir blogot … Lett légyen az pozitiv vagy negativ -mosoly
Anyám borogass …