Reggel, munka előtt …

Ilyenkor a legjobb aludni. Nem folyamatosan, hanem a telefon ébresztés szundijait tovább-tovább nyomva … még 5 perc, még 9 perc. Éppen, mert már kelni kellene, azért értékesek ezek a lopott percek.

A nő sose szerette, ha ebben az ellopott órácskában bárki bármivel zavarta. Amikor még fiatal volt és férje volt, a férj rendszeresen – maga is félálomban – ébresztgette az asszonyt, hogy közösüljenek. Ritkán mondott ellent, de magában átkozott minden – álomra felhasználható, de igy elpocsékolt – percet, amit a férje hajnali gerjedelme okozott. Soha nem kivánta reggel a szexet, este is csak ritkán, ezért magában nagyon mérgesen igyekezett, hogy mielőbb túlessenek rajta. Hátha utána még lesz pár perc abból az édes reggeli szundikálásból ….

Ez később sem változott az életében. Férjek mentek, férjek jöttek, de a reggeli alvás szentsége és sérthetetlensége megmaradt. Utolsó férjét egyszer félálomban kifejezetten durván utasitotta el … szegény feje soha nem mert többet kora reggel próbálkozni …

Aztán, mint a filmekben egyszer csak snitt … nincsenek már férjek az életében.

De a reggeli alvás, a szundi gomb nyomogatása még most is minden munkanap reggelén a szokásos rituálénak számit … Olyan jó az a pár lopott perc, felbukkanva az álom mélyéről, majd újra gyorsan lesűllyedve a mélybe … szinte tudatos akarással … még, még … kicsit aludni. Olyan jó.

Igy volt ez ma reggel is. Este későn feküdt le, a netet bújta, BDSM képeket keresett. Istenem, de régen volt már, amikor a weboldal készités apropóján direkt ilyen fotókért túrta fel a világhálót … Akkor annyi ilyen képet látott, hogy már nem is látta, csak nézte …. vajon melyik lenne majd jó a weboldalhoz. Rengeteg kép, ezrek … jobbak, rosszabbak … a végén már csak megcsömörlik tőle az ember, nézi, de nem látja, a szivét-lelkét már nem érinti meg … És tegnap este mégis konkrétan ilyen fotók után kutatott. Maga is meglepődött rajta, hogy ismét érdekelni kezdi a téma és az éjjel sötétjében fokozódó izgalommal nézte a képeket, magát képzelve a látott nők helyébe, megkötözve, hátraszoritott karral, kiszolgáltatva egy férfi kényének-kedvének, megalázva, a legkülönbözőbb nemi aktusokra kényszeritve, szemükben könnyek, szájukban himvessző, mely a torok mélyére hatol …

Két szundi már megvolt … amikor érezte, hogy a férfi közelebb bújik hozzá, hátulról átöleli, keze a nő mellét keresi. Kényelmetlenül érezte magát, mert az este – a képek által elvarázsolva – épp csak macskamosdást végzett. Nem tiszta. Nem kellemes igy szeretkezni.

– Drága, piszkos vagyok … – hangzott a bűnbánó hang. – Nem tudunk igy szeretkezni.
– Nem baj – mondta a férfi könnyedén, majd határozott hangon hozzátette – Úgyis szopni fogsz!!

Egy pillanat és már megszaporodnak az asszony vérében az izgalom hormonjai … imádja ezt a határozott, utasitó hangot. Érzi, hogy a férfi keménysége a fenekének feszül, a kezek már a ruha alá kúsznak, mellét, bimbóját csavarják … kin és kéj, a legélvezetesebb vegyület az erotika vegykonyhájában … Felszisszen, majd ahogy erősödik a mellbimbóján a csavarás, szoritás, halkan vinnyogni kezd. Hátát kérőn a férfi mellkasához szoritja. Nem is sokáig tart a kéjes kin, a férfi erős kezével határozottan odavezeti a nő meleg tenyerét az öléhez … nadrágját megoldja és az asszony már a meztelen férfitestet érinti.

Szemét, mocsok szemét, fut át a nő agyán, amikor megérzi a csupasz, sima bőrt. Megint leborotválta! A férfi tudja, hogy mennyire fel lehet izgatni ezzel az asszonyt, aki imádja a selymes testet kezével felfedezni, dédelgetni. Ujjaival most is örömmel simit végig a csupasz heréken, olyan finom sima, oly jó igy megérinteni, szinte selymes a bőr, kezének külön érzéki élvezet.

Másik kezével elhallgattatja a türelmetlenül felcsörrenő telefont, ébresztő kikapcsol, nem kell ennek a vacaknak most zavarnia, fut át a nő agyán. Aztán odafordul a férfi felé, ölébe hajtja a fejét és engedelmesen szájába veszi a keményre duzzadt himvesszőt. Már pár napja nem voltak együtt, a vessző most hatalmasnak tűnik a szájában, hosszú is, vastag is. Nyelvével kóstolgatná a simaságot, de nem sok ideje van rá, a férfi kezével magához szoritja az asszony fejét … torkában érzi a hatalmas himtagot, kicsit hányingere is támad. Aztán ellazitja a torkát és szopni kezdi … jó mélyen a torkába vezetve, mert tudja, hogy a férfi igy szereti. Kezével néha kissé rásegit, két szopás között … és már érzi, hogy a férfi csak pillanatokra van az orgazmustól, csipője egyre erősebben mozog, vesszőjét erősen löki a nő torkába és közben a kéj apró hangjai, halk nyögés, nyüszités, amely mély morranásba megy át hirtelen … és már érzi a szájában a férfi magját, kicsit sós, kicsit édeskés, finom. A férfi testét rándulások uralják az orgazmus csúcsán, hangja mély, szinte már állati, a ragadozó győzelmének hangja … Majd lassan elcsitul, teste elernyed. A nő lenyeli az ondót, ami még a szájában maradt, nyelvével elvégzi a szokásos tisztitás rituáléját … ki nem hagyná sose, még ez is jó, még ez is élvezet számára. Örül, hogy szolgálhatta az Urát.

Pár perc pihenés … sajnos kelni kell. Pedig milyen jó lenne még a férfi karjaiba simulni, aki épp az imént dicsérte meg:

– Ez nagyon finom volt, Drága!

A nő örül. Mint egy diák, aki jól felelt, mint egy gyerek, akit szülők dicsérnek … és magában meleg szivvel és büszkén állapitja meg, hogy most megint jó sub volt, örömet és kielégülést tudott adni az Urának.

És eszébe sem jut, hogy ez az a félóra, ami a reggelek csendjében mindig is szent és sérthetetlen volt számára az álom mesgyéjén. Öltözés közben azon gondolkodik – mint már sokszor tette ezt, amióta együtt élnek -, hogy hová lett belőle a szex miatti reggeli ébresztések dühös indulata – a férfi mellett sose érezte – és hogy miért olyan édes az ilyen ébredés. Fuldokló torokkal, kicsorduló könnyel a szemben, kicsi hányinger … és mégis édes. Mint a méz …