Zoe (Videa)

Mitől ember az ember? Mitől gép egy android?
Mi van, ha egy androidnak érzései lesznek? Ha tud szeretni, ha tudnak neki fájni dolgok? Miért nem lehet ‘valódi’?

Valódibb, mint sok-sok ember, akik már csak akkor képesek pár órás szerelemre, ha egy új csodagyógyszert vesznek be. És egyre inkább elmúlik bennük a valódi érzések képessége.
Az androidban viszont megmarad. És inkább a leállítást választja, minthogy tovább fájjon neki a szeretett lény hiánya.

A kritikák persze lehúzták, szokásosan … hogy több lehetős lett volna a filmben, de a rendező nem bontotta ki … satöbbi … és hogy romantikába fulladt, meg ilyenek. A kritikusok nem tudnak gondolkodni? Nem számolnak azzal, hogy a néző képes magában tovább bontani a dolgokat, ahogy ő szeretné? Minden filmnek alfától omegáig kell tartania, kiboncolva mindent, megindokolni mindent? Hogy az egyéni emberi fantáziának már egy kis tér se maradjon?

Barmok.

Amit a kritikusok lehúznak, az nekem általában szokott tetszeni. Mert sokáig hullámot vető gondolkodást indukál bennem. Majd én kibontom, és befejezem, úgy ahogy nekem tetszik.
A kritikusok nem képesek erre? Ezek szerint nem. Ők csak kritikákat tudnak írni.

Oké, nekik is meg kell élni valamiből … Én meg élvezem a filmet. Helyettük.

Előtte, alatta, közben megfőztem egy körömpörköltet. Az nem kevés idő. És nem vagyok biztos benne, hogy főztem-e már valaha. Azt hiszem, hogy még sosem.