Most megint
Most megint gyűlölöm. Legszivesebben elmennék és puszta kézzel, mindig rövidre vágott körmökkel próbálnám csikokra hasogatni a bőrét, tépném, marnám teljes indulattal. Aztán ölbevenném azt a vérző testet és csendesen meghalnék vele együtt.
Most majdnem azt irtam, hogy nem tudok élni nélküle. De ez hazugság lenne. Mert tudok. De vannak percek, amikor nem tudom, hogy érdemes-e.
Na, majd elmúlik.
Amúgy meg szarok rá. Nem ér annyit, hogy ilyenek jussanak az eszembe. Mert akkor hiába tágitom már napok óta xy agyát, hogy lépjen végre túl az egész szaron, amibe belemászott 3-4 éve … ha nem tud átlépni az önsajnálaton és parttalan indulaton, nem jut előre. Ha neki azt ajálgatom, akkor célszerű lesz nekem is vizet innom bor helyett -mosoly