Most megint irjak egy bejegyzést arról, hogy milyen jó Vele szeretkezni? Mint éppen ma délután is? Nem irok. Jó, és kész. Kivánom. Ha pár napig valamiért nem tudunk együttlenni, oly pillanatok alatt fel tud izgatni, hogy már csak azért könyörgök, hogy minél elöbb jöjjön belém, bújjon az ölembe, mert – bár már túl vagyok pár orgazmuson – de nekem akkor a legjobb, amikor érzem, hogy bennem van, mozog kiszámithatatlan ritmusban, majd élvez. És közben nézhetem az arcát … És már sirva üvöltök, mert olyan jó, olyan nagyon jó, nemcsak fizikálisan, hanem érzelmileg, amikor az ember már nemcsak a testében érzi az orgazmust, hanem az agyában. A tudat legmagasabb sikján és a tudattalanság ködébe veszve. Igy együtt.

egy patkány
mászik a fény felé
csapdákon keresztül
mind csattan rajta
mind szaggatja szét
de mászik
feléd
ez vagyok
én
a végén már csak
egy rongyos szemgolyó
de nézni
még tud
igy nézlek
én