most

fáradt vagyok kicsit

múlnak a percek

pereg az idö felettem

éjszakai tündérek

keringenek köröttem

sötét ruhájuk suhog

nem látom,

csak érzem öket

titok-világban élnek

csak ilyenkor

az éj magányában

jönnek

fáradt testem körül

repülve

végigsimitja az arcomat

egy selyem

vajh milyen szoknya

darabja?

nem látom, csak érzem

a régi selymek suhogását

hallgatva

fekete, bársonyos csend

beborit fátylával

tündér-ruhájával …