gyerekem: – Mindjárt meg kell néznem a Narniát. Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény.
én: – És te melyik vagy? -lol
gyerekem: – A ruhásszekrény.
én: – -fet
gyerekem: – Mé’? Az oroszlán beszél és jó. A boszorkány beszél és rossz. A ruhásszekrény nem beszél, de ha átmennek rajta, akkor egy másik csodálatos dimezióba viszi az embert. A legjobban megéri ruhásszekrénynek lenni.
én: -fet
gyerekem: Ekkora körmökkel má’ nem lehet krumplit vágni … -wehe Ez má’ embertelen. Most már tényleg meg kell reszelnem.
én: -vihog

gyerekem: – Mit egyek a krumplihoz? -hum
én: – Egyé’ aszpikos sonkát. Vagy pálpusztait.
gyerekem: – Aszpikos sonka fúúúúj … A pálpusztai meg most sós. Megvan. Eszek hozzá mozilla sajtot.
én: – Mozillát? -feeeeeeeeeeeeeeeet
gyerekem: – Jóvanna … mozzarellát -D

én: – Na, mégsem eszel hozzá mozilla sajtot?
(Ezután mán hótt ziher, hogy ez a név lesz az állandó -lol )
gyerekem: – Nem. Kanalat eszek hozzá -lol