… az előző gyűjtemény kurva tanulságos volt. Mert mintha a tükörbe néztem volna … Húú, de sokszor mondok én is ilyeneket, bassza meg …

Na kérem. Ha ezután én „ölni” akarok, akkor mindenki fogja látni, hogy vadászfegyver vagy épp rakétavető van a kezemben. És nem álcázom flitteres női kistáskának. És szarok rá, ha azt mondják, hogy nem vagyok nőies. Ilyenkor se nőies, se férfias nem vagyok. Hanem egyszerűen emberies vagyok, a kurva életbe.

Különben is minek főztem meg azt a kibaszott sárgaborsó levest? És ha már megfőztem, minek ettem belőle két tányérral? (Mert finom volt, azért.)
És mér nincs fenn a Kölyök MSN-en? (Mert újra rakja a rendszerét, ki van szegénynek irva az MSN-jére.)
És miért szállt el a fejhallgatóm bal oldala? (Mert érintkezési hibás lett az agyonnyüstöléstől. Örüljek, hogy eddig is működött.)
És hogy fogok én most éjjel zenét hallgatni? (Sehogy. Ki fogom birni holnapig.)
És ha nem?

Akkor legfeljebb elmegyek a Tescóba. Úgyis régen vásároltam már éjjel 2-kor hiradástechnikai cuccot -fet