Na még egy ….
„Pszichomókus
A BDSM a szexuális perverziók listáját gyarapítja, és csak minimális mértékben van helye a szexuális kapcsolatokban – elvileg -.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy tucatnyi, de lehet, hogy több száznyi internetes oldal foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, nem is beszélve a pszichológiai szakirodalomról. Ha valakit behatóbban is érdekel a kérdéskör, annak érdemes más véleményeket is megismernie, ezért ajánlom, hogy keressen meg más, hasonló témakörü oldalakat is.
Kissé távolról közelítve a jelenséghez, felhívnám a figyelmet az erőszak állandó jelenlétére az ember, mint társadalmi lény személyiségében. Elég csak a középkori tortúrák világára, a brutális test-test elleni harcokra gondolni, de egészen a közelmúltig hagyománya volt a büntetés vagy a nevelés területén alkalmazni a fizikai fájdalmat okozó „eljárásokat”. Érdemes elgondolkodni, ezen a ponton, hogy mennyiben volt a cél a tortúra alá vont személy jellemének javítása, és mennyiben a tömeg közös perverziójának kielégítése… Ezeket a módszereket az állam kifejezetten, vagy hallgatólagosan elismerte vagy megtőrte. Ennek vetett véget az emancipáció, az alapvető emberi jogok előtérbe kerülése, a fiatalokat védő New York-i Egyezmény stb. Nem kis szerepe volt a folyamatok alakításában a pszichológia fejlődésének, mely egyértelmüen bebizonyította, hogy nincs helye a nevelés vagy büntetés területén a fizikai fájdalmat okozó büntetéseknek. Ezen, véleményem szerint helyes folyamat lényegében lezárultnak tekinthető, a társadalom elítéli a fizikai erőszak megjelenését a mindennapi életben.
Másik oldalról – közeledve a fenti gondolatokkal összekapcsolódó úthoz – kifejteném álláspontomat a domináns és a sub szerepekkel kapcsolatosan. Véleményem szerint minden ember hordozza a személyiségében a domináns és a sub szerepekre utaló személyiségjegyeket. Ezen személyiségjegyek eredője határozza meg, hogy az adott egyén introvertált (azaz magába forduló, passzív, elfogadó), vagy extraverzált (azaz kifelé forduló, aktív, irányító) személyiséggel rendelkezik. Mivel minden ember belesorolható e két fő személyiség-fajtába, önmagában nem magyarázza a BDSM jelenlétét az emberek egy kisebb csoportjának szexuális életében. Bizonyos torzító tényezők azonban elősegíthetik ilyen jellegü szexuális vágyak megjelenését a különböző emberekben. Ilyen torzító tényezők lehetnek gyermekkori szexuális traumák, hosszan tartó, súlyos önértékelési zavarok, hibás nevelési koncepciók, fizikai és vagy pszichikai bántalmazások, de akár szexuális vagy párkapcsolati kudarcok, sőt akár a hajlam is. Nem is beszélve azon esetekről, melyekben az egészséges elmeállapoton messze túlmenően, valamilyen pszichiátriai betegség van a jelenség hátterében. Bár úgy tünhet, hogy betegségként akarom a BDSM jelenségét bemutatni, ez messzemenően távol áll a szándékaimtól. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a pszichológiai szakirodalomban lehet az ilyen perverziókban „szenvedő” „betegek” „kezelésére” vonatkozó cikkeket találni. Természetesen ilyenkor a perverzió hátterében álló személyiségzavar megszüntetésére kell gondolni. Hasonlóan érdekes kérdés, hogy a „normális” vagy épp más perverziót is magába foglaló szexualitású emberek között is közkedveltek és széles körben elterjedtek a BDSM területét súroló szexuális játékok. Pl.: egymás testének paskolása, karmolása, harapdálása, vagy akár kikötözése. Talán felesleges szócséplés, de fontos megjegyezni, hogy gyakorlatilag lehetetlen objektív, szelektálásra képes mércét állítani a normális és az abnormális szexuális vágyak közé és talán felesleges is…”
Ez az épületes cikk is onnan van. Ebben már van valami értékesebb is, de szerintem nem sok …. Talán az a New Yorki egyezményes bekezdés, aminek viszont nem sok köze van a BDSM-hez.
„A BDSM a szexuális perverziók listáját gyarapítja,” – ám legyek perverz mások szemében, de legalább a párom és én élvezzük a dolgot 😀 .
” tucatnyi, de lehet, hogy több száznyi internetes oldal foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, nem is beszélve a pszichológiai szakirodalomról. ” – jó lesz az több ezernek is. Főleg a pornó oldalak. Viszont valódi pszichológiai szakirodalmat – a neten – alig lehet találni, pedig már két éve keresem ezeket …. Szivesen olvasnám.
Nem irom alá, hogy egyenes párhuzamot von az intro- és extroverzió, valamint a dominancia és szubmisszivitás között.
„Bizonyos torzító tényezők azonban elősegíthetik ilyen jellegü szexuális vágyak megjelenését a különböző emberekben. Ilyen torzító tényezők lehetnek gyermekkori szexuális traumák, hosszan tartó, súlyos önértékelési zavarok, hibás nevelési koncepciók, fizikai és vagy pszichikai bántalmazások, de akár szexuális vagy párkapcsolati kudarcok, sőt akár a hajlam is.” – hát engem semmilyen szexuális trauma nem ért gyerekkorban. A szüleim se fizikálisan, se lelkileg nem bántalmaztak. Apukám – valami helytelen viselkedés miatt, nem emlékszem, hogy mi volt az – összesen egy alkalommal állitott sarokba fél órára. Amin én úgy bedühödtem, hogy még egy óra elteltével sem voltam hajlandó kijönni, a teljes család könyörgése hasztalan volt, közöltem, hogy majd akkor megyek, ki ha akarok, és jól érzem magam a sarokban. Magyarán pillanatok alatt 6 évesen én uraltam meg az egész családot. Soha többé nem is próbáltak meg sarokba állitani . Az, hogy a szüleim arra biztattak, hogy tanuljak és vigyem valamire, nem hinném, hogy hibás nevelési koncepció lett volna. Azért sem hiszem, mert én olyan renitens gyerek voltam, hogy szerettem iskolába járni és Uram bocsá’ még tanulni is szerettem. Volt szexuális és párkapcsolati kudarcom, de csak felnőtt koromban már, viszont jól emlékszem, hogy már 15 évesen arról fantáziáltam, hogy egyszer milyen jó lenne, ha egy erős férfi – némi erőszakot alkalmazva – a magáévá tenne. Akkor ez lenne az a bizonyos hajlam?? Na ezt meg valamiért nem hiszem 😉 .
„Természetesen ilyenkor a perverzió hátterében álló személyiségzavar megszüntetésére kell gondolni.” – csókolom, hagyjuk már azt a szerencsétlen személyiségzavart néha kissé pihenni!!! Kinek nincs valamilyen „személyiségzavara”??? Van olyan, hogy teljesen ép, intakt, minden hibától mentes, makulátlan egészségü személyiség??? Mert ha van, akkor valaki mutasson már nekem egy ilyen embert 😈 .
„fontos megjegyezni, hogy gyakorlatilag lehetetlen objektív, szelektálásra képes mércét állítani a normális és az abnormális szexuális vágyak közé és talán felesleges is…” – ez is tetszik. Főleg az utolsó 3 szó. Mert ez nekem a cikk megirását juttatja eszembe … Majd ha ez a nagyon okos pszichomókus pontosan definiálja a normális szexuális vágyakat, akkor és ki fogom egésziten a cikkét az abnormálisakkal.
De szerintem erre elég sokáig kell várnom …