Négyet ajándékba. (Vagy bármennyit.) Mert akarom adni … És mert az a négy egy-egy rész belőlem … Azaz önmagam.

Fikció az „attól függ, hogy honnan nézzük”-ről. Két csikban.

Ő: Azt nem tételeztem fel, hogy a tizenkettőből levonni szeretnél… Bár, divatba jött a visszamenőleges törvénykezés…
én: Hmmm … kissé egyoldalú a matematikád, NN. Azt bezzeg rögvest feltételezted, hogy szegény 4-emből akarok egyet levonni …
én: Na jó. 12:4. Nem tartom fairnek a visszamenőleges törvénykezést -mosoly
Ő: Az a Tiéd, ha nekem ajándékozol egyet belőle…
én: (Ez szép volt. Gratulálok. -mosoly ) Ajándékba akár mind a négyet …
Ő: Nem kívánhatok ekkora áldozatot… -mosoly
én: Nem nagy. És nem azért adom, mert kivánod. Hanem mert akarom adni … -mosoly
Ő: Ez szép volt… gratulálok. -mosoly
Tudom, a szöveged… -D
én: Kivételesen nem jutott eszembe -nyelv

* * * * *

Ő: Ilyesmim nekem is van, csak szakmabeli. -mosoly
én: Valszeg az is jó. De ebben az a pikáns, hogy a repülni vágyó Maci szárnyakon hasitja az eget
Szegény Maci -D -D
Ő: Nemnemnem. Rosszul látod. Szegény szárnyas csak a maci fejével tud repülni…
én: Hmmm … 13:4
Tökéletesen igazad van, Szivem -mosoly