Nem az én napom
Ez a nap idáig nem az én napom volt. Na, hátha majd később jobb lesz.
A jéghegy csúcsa: tegnap raktam újra a rendszert. Úgy tűnik, hogy ma ismét gyakorolhatok. És telepités közben lassan el kell döntenem, hogy akarok-e még erre a gépre két fillért is úgy áldozni, hogy az egy napos rendszer már kissé elmebeteg módon viselkedik. A net keretrendszer frissitéséhez letöltött file-okat a D-re csomagolja ki sorozatban. És persze, hogy lefullad a frissitéssel. Mintha a C nem is létezne számára … Idióta. A 20 gigás C-n 14 giga szabad hely van. A frissités letöltésehez annyi helye van, hogy akár táncolhatna is rajta … Meg a tegnapi telepitésnél – és ezt még soha nem csinálta – egyik driver sem ment fel csont nélkül …
Döntenem kell. Vagy pénzt költök rá úgy, hogy talán már nem is érdemes … Vagy veszek egy újat. Nem most akartam. Hanem majd januárban. Na, mindegy …
Az egyéb problémákról meg kár is beszélni. Ma úgysem tudom megoldani. És bár csak egy macska … de nehéz arról döntenem, hogy meddig éljen még betegen. Sosem voltam hive az euthanáziának. De annak sem, hogy értelmetlen szenvedést hosszabbitsak meg. Ebben is nekem kell döntenem.
És a többi gondról – a nagyobbakról – itt soha nem szoktam irni.
Na, megyek installálni.