… sajnos. Mert a következőket most hallottam -fet -fet

„Azon gondolkoztam, hogy milyen meghatározás illik arra, hogy férfi. Mert a homo sapiens az nem.”

„A földön öt faj létezik. Növények, gombák, állatok, emberek és a férfi. Sokkal könnyebb lenne velük, ha például gombák lennének. Vagy növények. Be lehetne ásni őket félig a földbe és néha meglocsolni. Sok hasznuk nem lenne, de a szélben el tudnának hajladozni.”

-vihog -vihog Meg kell állapitanom, hogy a kölkömnek néha sokkal jobb humora és beszólásai vannak, mint az anyjának. Kizárólag ezért nem vagyok irigy a dumájára. Mert volt kitől örökölnie.

Az ő humora az én büszkeségem.
Az ő büszkesége meg az én humorom -mosoly

Én már tudom, hogy ő sem fogja soha megtalálni az egyetlen nagy Őt. Mint ahogy én sem találtam. De a kicsit kisebb nagy ők sorozatából remélem, hogy minél több élvezetet és örömet tud majd szerezni. Épp úgy, mint én. Mert az könnyen összeadhatja egy egész élet boldogságát. (És a változatosság értéke sem elhanyagolandó … Varietas delectat …) Még akkor is, ha az ember lányának néha az ásó jut eszébe a pasikról -mosoly Kurva ciki lenne, ha nem lennének férfiak a földön. A legtöbb öröm kiesne az életünkből. Mert a férfiak nagyon sok valódi örömet tudnak adni. És persze az sem elhanyagolandó, hogy néha nagyon jót lehet kuncogni rajtuk -mosoly

Áldassák Isten neve, hogy megteremtette őket is -mosoly Dögunalom lenne nélkülük az élet

Ahogy az ember nem képes átlépni a saját árnyékán, úgy én sem tudok kibújni a bőrömből. Ezt most a poszt ellenőrzése közben állapitottam meg. Anyám … mekkora déja vu … Öntudatlanul is … Az a bizonyos poszt. Amit egyszer töröltem. Sokat küldtem már kukába. De azt az egyet nagyon sajnáltam. A cimére még emlékszem:

Védett férfiak -mosoly A dologgal kapcsolatosan egyetlen mentségem van. Azt a csodálatos könyvet egy férfi irta. Régebben, amikor már nagyon elegem volt a sorosból, annyira, hogy én nem derékig ástam volna el őket, hanem minimum nyakig, vagy még mélyebben, akkor tudtam, hogy valami nagyon megbillent az értékrendemben. És nem maradhat igy. Olyankor vettem elő azt a könyvet és újraolvastam. Minél többször olvastam, annál hamarább rájöttem: nélkülük nem lenne értelme az életnek.

Szeretem a férfiakat. Sokkal jobban, mint a nőket. Mert a férfiakkal szemben még mindig vannak illúzióim. Lesznek is. A nőkkel szemben már régóta nincsenek. Ismerem magamat.