Nőnapi ajándékom LOL
Jött haza munkából…. Szokás szerint leteszi az asztalra a telefonját, ami az éppen soron lévő kinai tai chi meditációs zenét nyekergi és mondja:
– Drága, nyomd már ki.
Mármint a hangot a telefonról, azaz kapcsoljam ki a kinai nyekergőst. Jó, úgyis én szoktam. A telefon össze van kapcsolva egy praktikus karabinerrel azzal a műanyag tokkal, amiben az etikett cimkét meg a bankkártyáját hordja. Ezeket is én szoktam szétkapcsolni. Aztán öltözik. Át. Felveszi a melegitőt, a bemelegitőt, ahogy Ő szokta mondani, ismét felveszi a nadrágtartót (amit pár hete vett és nemcsak a melóban hordja, hanem itthon is a melegitőre….. először furcsa volt…. mert abban is alszik 😉 … aztán rájöttem, hogy a nyomorék nadrágtartó igen sokrétűen felhasználható, mert legutóbbi szeretkezésünk alkalmával éppen azt a rohadt nadrágtartó csipeszt tette a …. hmmmm…. izémre, a nagyajkaimra 😳 ….. húúúúúú, volt ám visitás….. még jó, hogy a gyerek nem volt itthon 😈 …. perceken belül igen élénken tudtam könyörögni….. ), na szóval alig birta ma valamiért felvenni, még kérdeztem is, hogy segitsek-e, de szokás szerint jött a válasz, hogy egyedül is boldogul.
Aztán elkezdett viccet mesélni…. nem a vicc a lényeg, bár az se volt rossz, hanem a bevezető, ahogy kezdte:
– Hallottam ma egy viccet, Drága, elmondom, hátha érted. Biztos érti egy nő is….. hát mért ne értené.
Azt hittem, hogy megzabálom, olyan édes volt. És olyan jól állt Neki, ahogy töprengett azon, hátha némi segitséggel (közben kiderült, hogy valami müszaki témájú vicc volt) én is képes leszek megérteni 😉
Aztán mondtam Neki, hogy még jó, hogy épp a nőnapon mondott ilyet 😀
IMÁDLAK URAM…