Nyálas? Igen …
Igen, nagyon „nyálas” posztokat tud az ember irni, amikor ilyen vagy olyan érzései vannak, Tommy. Ezt elismerem. Épp olyan, mint a Blogolon. Semmi kedvem nincs azt prédikálni, hogy szinte 100% az esélye, hogy majd egyszer magad is megtapasztalod. Mert úgyis meg fog történni, akár tépem róla a szám, akár nem -mosoly
Az ember sok mindent tud önmagában szabályozni, megfelelően erős akarattal. De ezt – amire most gondolok: a szerelmet – nem. Olyannak képzeld, mintha az ember fejére egy hatalmas betontömb esne. Látja, hogy zuhan rá. De képtelen elugrani előle. Itt nem adott az élet nekünk választási lehetőséget. Nincs olyan, hogy köszönöm, én sose leszek szerelmes, nem kérek belőle. Rá vagy kötve egy sinre és robog feléd a leggyorsabb vonat … esélyed sincs. -mosoly
És amilyen hülye az ember – mindegy, hogy férfi vagy nő -, ilyenkor még olyan változás is történhet, hogy az addig sokszor vitriolos tollú, szarkasztikus blogger egyszercsak glitteres szivecskékkel meg szivecskés plüssmacikkal árasztja el a blogját … mások döbbenetére. -lol
Remélem, hogy azért „idáig nem süllyedek”, Tommy. -lol De ha azt látnád, hogy akár egy nyűves glitteres macika is bekukkant a blogomba, akkor fogjál vissza és mondd, hogy állj! Nőőőőők … -fet