Porrátört lepkeszárny

régen
amikor még lepke voltam
nem is lepke
pillangó tán
szálltam
utaztam a széllel
enyém volt a világ

régen
virágok köszöntek
ha feléjük repültem
kecses fejük
utánam fordult
néztek
földhöz kötötten
irigy szemekkel

régen
voltam hernyó
az élet kezdetén
aztán bábruhám
amorf alaktalan
rejtett
kiváncsi szemek elől

régen
bábruhám kinőttem
széthasadt
gyűrött lepkeszárnyak
erősödtek a fényben
hogy szelek szárnyán
megtartsanak

régen
láttam a világot
mikor felrepültem
most már csak nézem
porrátört lepkeszárny
darabjain
taposva

most
szárnyam már
nincsen, elhagyott
csúszok a földön
egy torzó
a hajdanvolt lepke
porrátört álmain
taposva

(én)

/2009.06.21/

” Lepkék gyüjtése.

A természet „repülő virágai”. Így nevezi Gárdonyi a lepkéket. Csakhogy a színes szirmokat színes szárnyak helyettesítik. Két nagyobb felső szárny és két kisebb alsó szárny. Némelyik faj nőstényén a szárnyak csökevényesek vagy egészen hiányzanak. A szárny áttetsző hártyáját kitinbordák tartják kifeszítve s alul is, felül is cserépzsindely módjára fedő, rendkívül kicsiny pikkelyek borítják egymást. Ez a hímpor. Érintésre könnyen elválik a szárnytól: lekopik, lepereg. Ezért a lepkefogás alkalmával nagyon vigyázzunk arra, hogy az állat ne vergődjék soká.

……………………………

A lepkéhez kézzel nem nyúlunk, nehogy magunk verjük le szárnyairól a hímport. Úgyis elég kopottszárnyú lepke röpköd a természetben, hiszen még az eső, a szél is megtépázza a szárnyait. Az ilyen lepkéket természetesen nem érdemes megfogni, illetve megölni, hiszen csak a tökéletesen ép példányoknak vehetjük hasznát.”

„Az ilyen lepkéket természetesen nem érdemes megfogni, illetve megölni, hiszen csak a tökéletesen ép példányoknak vehetjük hasznát.”

Már erre se vagyok jó ezek szerint.

Lepkegyűjtők, kerüljetek.