Riddle, BDSM és egyebek
Valaki ajánlott egy netes játékot. A neve Riddle.
Belenéztem …. Valszeg ezt nem este és főleg nem hullafáradt aggyal kell elkezdeni. Az Ali baba és a csirkemellnél lehidaltam. És ott is maradtam egyenlőre.
Holnap odaadom a Drágának a linket, hátha. Ő mégiscsak férfi, több esze van. Bár azt mondja, hogy nem szeret gondolkozni. De néha lebukik, mert rajtakapom ám, amikor stikában gondolkodik 😉 . Amúgy döbbenetesen jó feje van, a Vele való élet egyik üditő pontja az, hogy végre egy olyan pasi, akinek esze is van. És nem is kevés. (Kár, hogy sokszor csak megyek a saját fejem után és nem hallgatok Rá, pedig jobb lenne …)
Én majd talán a jövő héten nézem meg. A szabi alatt. Úgy saccolom, hogy körülbelül keddre vagy szerdára kellőképpen elunom magam a meló nélkül 😀
Bár délután gondolatban olyan szépen elterveztem a szabadságot. Reggel szeretkezünk, utána eszünk valamit. Délelőtt vagy megnézünk közösen egy filmet a gépen, vagy mindkettőnk hódol a saját netes szórakozásának, ami épp most mindkettőnknél a képszerkesztő programok nyüstölése 🙂 Utána ebéd, aztán csendes pihenő cimén megint szeretkezünk. Aztán alvás, este Ödönke sétáltatás, aztán a Drága lefekszik, mert lényegesen nagyobb az alvásigénye nálam, én meg netezek még egy kicsit. Másnap mindez kezdődne előről 🙂
De jó is lenne már egy igazi szeretkezés. Olyan, amikor már nem menzeszelek – mert az lényegesen beszűkiti a lehetőségeimet, búúúúúúúú -, olyan, amikor kellőképp szadista és domináns, hogy a végén már sirva könyörgök Neki, mert annyira fáj. Tényleg ezek hiányoznak. Aki ezt most esetleg olvassa, azt gondolhatja, hogy nem vagyok normális. Ha 2 évvel ezelőtt olvastam volna, én is azt gondoltam volna, ez biztos. De valamiért olyan mértékű és szintű kielégülést okoz mind a testemnek, mind a lelkemnek, mint azelőtt soha semmi. Szivesen elmagyaráznám ezt jobban, de nem tudom. Mert nincsenek rá szavaim, csak a megélt érzések, a tapasztalt dolgok, amik jelentősen eltérnek az addigi életem érzéseitől és tapasztalataitól. Olyannyira eltérnek, hogy soha nem tanultam ezek leirására, elmesélésére szavakat. Mert a szó kevés ide.
Ha valaki nem tapasztalja meg a saját bőrén (saját testében, lekében, érzésvilágában), akkor annak nem is lehet elmagyarázni, mert csak hülyének nézeti magát az ember.
Nagyon kivánom már.
És még mindig nem tudom önmagam számára se a reális magyarázatot megadni, hogy miért változott igy meg bennem a világ …..