Ma két beszélgetést is elkezdtem ….

Homlokegyenest ellenkező céllal, emberekkel és helyzetben. És teljesen más motivációval.

Az egyiket a cseten. A másikat valahol máshol. De úgy tűnik nekem, hogy mindkét beszélgetés egyazon út egy-egy állomása … és az út végén majd már önmagam állok. Én. Beépitve magamba három részemet is. Kicsit meg is vagyok most illetődve …

És úgy érzem magam most, mint Sally … de még nem az ötödik.

Érdekes, amikor az ember önmaga – saját lelke által – lehasitott részeit kezdi összerakosgatni, mint egy puzzle játékot … És az még érdekesebb, hogy bennem nem Jinx volt a legmélyebben elnyomva. Nem is Nola, nem is Bella. Hanem Derry …

Furcsa az élet …