Ölellek. Alszol. Nézem az álmod. Egy férfitestbe bújt gyermek álma. Simogatom a hajad, az arcod. Lassan ébredsz kicsit, felém fordulsz, hozzám bújsz, befészkeled magad karomba … és én ölellek. Néha még picit dajkállak is, saját lelkem örömére. Arcodat mellembe fúrod, lehunyt szemedet csókolom, apró kis csókokkal. Béke önti el a lelkem. Átölelsz, karod derekamat fonja át, majd jelzés szerűen megpaskolod a fenekem és pillanat alatt fellobban bennem a láng, kivánlak, jobban, mint szomjazó ember egy pohár hűs vizet … és már csak arra várok és vágyom, mikor érinted meg ölemet …

Sikoly

Hozzám érsz … szeliden
és már sikitok
kezed gyönyört ad
csak érinted testem
és már robban a kéj
lelkem elrepül
majd testem is követi
fel
a bukott angyalok honába …