Söprés
Kalandozás a bélyegek között?
nn: és lenne kedved titokban kalandozni, szeretkezni velem?
én: nem. ha én azt irom, hogy nem keresek senkit, az azt is jelenti. főleg nem titokban. annál azért többre tartom magam
nn: 🙁
én: nem árultam zsákbamacskát az adatlapomon: „Priviben sem sokra fogsz velem jutni. Szerintem ne pazarold rám az idődet.” 🙂
nn: sztem nem pazarolás. találkozz velem. kalandozzunk
én: van egy pasim. minek mégegy? nem bélyegek vagytok, hogy gyűjteményt rendezzek belőletek
nn: hm, akkor mi lehetne a megoldás?
én: szerinted?
nn: szerintem találkozzunk 🙂
én: szerintem meg nem. van pasim 🙂
nn: lécci
én: no ennél azért már komolyabb is lehetnél. 35 évesen fel kell ismerni, hogy a nem azt jelenti, hogy nem. ez a hozzáállás legkésőbb kamaszkorban fogadható el.
Szelektív mazochizmusaim
Élvezem a fájdalmat, mert mazochista vagyok.
Na ez azért nem teljesen így van. Bár így lenne. Mert akkor azt is élvezném, amikor reggel úgy fáj a derekam, hogy majdnem berosálok, vagy épp csillagokat látok a kopott térdem miatt.
Affene …
slave: – Döbbenet… Senki sehol nem akar velem kikezdeni …
Master: (Megbocsájtó mosollyal az arcán, ami kb. ezt is jelentheti: kisanyám, de hülye vagy!!) – Arra nem gondolsz, kedvesem, hogy már eltejedt a híred? Olyan ez, mint a kis cowboyos vicc. Megszólal a kis cowboy: Akar egy nagy pofont kapni? Akkor menjen oda a sarokra, én is ott kaptam. 🙂
slave: – :DDDDDDDDD Egy újszülöttnek minden vicc új. 😉
Élvezet
Nyakában négy kar, kettő magáé, kettő másé,
mint dupla hám egy szolga nyakán.
Sírása vékony vinnyogás, csak annyi,
mintha egy kismacska jajongása lenne.
Közben többször elönti testét a gyönyör,
agyában halk nyüszítéssé válik a fájdalom.
A várva várt megváltó könnyek kigördülnek
és gyöngyökként folynak végig a Mester kezén.
(varnyu – 2013.06.11.)