Aludjunk még

Hajnalban felébredt. Kitámolygott a mosdóba, elvégezte a dolgát, szédelegve ült. Ki kellene menni egy cigire.

Kedvese, aki nem létezik és csak fantázájában fekszik mellette minden éjjel, az ágyból csendesen odaszólt neki. „Gyere vissza inkább aludni.” Talán igaza van.

Visszabújt az üres ágyba és a szellemalak oldalához kuporodott. Aludjunk még.