2011.április

Kedves …!

A folytatás:

Csinál ugyan a művész fotókat a nőről, de nem teljesen elégedett. A nő remélné már, hogy vége ennek az egész megalázó dolognak, csak kapja meg a pénzt, mehessen haza … A fotós az első installáció után kifizeni a nőnek a pénzt. Annyit, amenyi épp az esedékes kölcsönre elég. Örül a nő, örül, hogy tud fizetni, örül, hogy végre hazamehet … Felöltözik, menne ki az ajtón, mikor a fotós utána szól:

“Jövő héten ugyanebben az időben gyere, pontos legyél.”

Nem érti a nő. Hiszen csak egy munkáról volt szó. Rá is kérdez a férfitól félénken: Miért kell visszajönnöm?

“Van pár öteletem még. Ha ügyes vagy, sokkal jobb installációt is ki lehet hozni belőled. Sokkal jobb képekkel, videóval. És persze kereshetsz újra egy kis pénzt. Várlak a jövő héten.”

Engem aztán várhatsz – gondolja magában a nő és szinte menekül a műteremből. Hazaérve kifújja magát, lefekszik. Reggeltől ismét normális munkája várja, normális emberekkel.

Telik a hét … Néha eszébe jut a férfi … és a helyzet … a meztelenség, a kiszolgáltatottság, mintha nem is ember, csak egy darab hús lett volna a hentespulton. Bosszantja ez a gondolat. Visszaemlékezik a férfira … volt benne valami vonzó … nem is tudja megmondani, hogy mi …Hiszen olyan zavarban volt az idő nagy részében, hogy alig figyelte meg az arcát. Nem is tudná most felidézni … De amiket tett vele … azokat igen … A keze érintését, a jégkocka hidegségét, ahogy azt a nyomorult mézet szétkente a csiklóján … És kissé szégyenlősen gondol vissza arra, hogy mennyire felizgatta az az addig sosem ismert férfi … Néha megsimitja a pináját öltözéskor. Sima, szőrtelen … ez is izgató … egyrészt, mert valami védteleséget ad … és még szégyenlősebben imeri be magának, hogy még arra is emlékezteti, amikor kislány volt … Perverz hülye tyúk vagy, fejezd be, mondja magának … Munka volt, semmi más, pénzt kerestél vele, amire baromira nagy szükséged volt. A kölcsönt ki tudtad fizetni belőle. Most kissé helyrerázódtál anyagilag. Ennyi volt és kész.

Telik a hét … ma egy hete volt. Mi lenne, ha elmenne? Nem a pénzért. Hanem mert izgatja az a meghivás. Mik lehetnek azok a sokkal jobb installációk??? És persze a pénz se jönne rosszul … az soha nem jöhet rosszkor.

Dehogy megyek. Örülök, hogy akkor “túléltem”. Még sose vetkőztem le egy ismeretlen férfi előtt. És hiába voltam én akkor modell … nem tudom úgy tekinteni az idegen férfi előtti vetkőzést, mintha minden nap ezt csinálnám … Nem igy neveltek. Most nem szorulok rá arra a pénzre … Ha elmennék, … és megint olyan bizalmas dolgokat tenne velem … bizisten kurvának érezném magam.

Múltkor egy fél óra alatt értem oda, gondol vissza és az órára néz … egy óra múlva kezdődne a “találka”, “munka” … Ha nem igyekszik az öltözéssel, el fog késni …

Gyorsan magára kapja a ruhákat. És elindul. És közben azt gondolja: nem vagyok normális.

Becsönget … a férfi beengedi, látszik rajta, hogy természetesnek tartja, hogy a nő újra eljött. Közömbös … legalább azért megdicsérhetné, hogy pontos … Na, ettől ugyan várhatja …

“Vetkőzz le” – mondja a férfi. A nő meztelenre vetkőzik. Érzi, hogy most kissé melegebb van a műteremben, mint a múltkor. Lát egy ágyszerű valamit, fehér vászonnal letakarva … Lepedő? Nem, inkább mint egy damaszt abrosz. Mi a fenének kell egy ágyat abrosszal letakarni? A szobában egy asztal, mellette egy szék … a földön egy kosár, benne zöldségfélék … Hmmm.

Teljesen hülyén érzi megint magát … minek jött el???

A férfi odavezeti az asztalhoz. “Ülj le, tedd ki magad elé a zöldségeket és csinálj úgy, mintha pucolnád. Ezzel a testtel a Nő esendősége sorozatban egy háziasszonynak sokkal jobban megfelelsz, mint egy szexbombának”- mondja kissé gúnyosan a férfi. A nőnek nem esnek jól ezek a szavak … sose gondolta magáról, hogy szexbomba … de azér nem kéne igy a pofájába vágni … Kezébe veszi a kést, pucolná a zöldséget, de a férfi megállitja. “Nem látszik az a lógó csöcsöd igy. Az emberek mellbimbókat akarnak látni … közelebb az asztalhoz.” A nő közelebb húzza a széket. Megint nem ért semmit … Igy még kevésbé fog látszani a melle. … na mindegy. A férfi mögé lép, alulról megfogja a nő melleit, felemeli és ráteszi az asztalra … és kissé előredönti a nőt, hogy a mellei ráfeküdjenek az asztalra … Fölé hajol a fényképezőgéppel, csinálni akar pár felvételt, megdörzsöli a mellbimbókat, hogy kimeredjenek. Kattog a gép ….

Aztán felállitja a nőt az asztaltól. rászól, hogy feküdjön le az abroszféle dologgal leteritett ágyra és tegye kissé szét a lábát. Megfogja a nő pináját. “Kissé borostás, de még jó … ” – mondja. Utasitja a nőt, hogy tegye fel a karját a feje fölé. Egy széles zöld szalaggal összeköti a nő csuklóit, takaros masnit köt rá. Nézegeti a mellét. Elégedetlen. Igy fekve túlságosan ellapul. Elővesz valami vékony szalagot és kezdi vele körbetekerni a nő mellét, először az egyiket, majd a másikat. Igy úgy néznek ki a mellek, mint valami kerek gyümölcs, gondolja a nő. Kissé szorosan tekerte körbe a férfi, kellemetlen, de nem nagyon.

A férfi valami üveget és ecsetet vesz elő, és egy piros szinű folyadékkal befesti a nő melleit. Mond valamit arról, hogy ne izguljon, mert ez ártalmatlan, nem más, mint málnaszörp. Aztán kissé hátralép, nézegeti … még nem elégedett, gondolja a nő, látszik az arcán … izgató, hogy ez a kötés a mellén van…. és izgató, ahogy az ecset föl-alá járt a mellén …. de miért hagyta ki a mellbimbókat … olyan jó lett volna, ha azokat is …hiszen ezért jött … valami izgalomért … nem a pénzért ….

A férfi hoz egy jégkockát és két – kissé lyukas közepű- citromkarikát. A jéggel addig dörzsöli a a nő mellbimbóit, amig már teljesen keményen meredeznek … aztán mindkettőre rátesz 1-1 citromkarikát, a lyukon kihúzza a bimbókat, hogy jobban látszanak. Megint kattog a fényképezőgép. Valami olyasfélét mond közben, hogy “szép kis hidegtál leszel”

A nőnek már megint nedves a pinája … és arra gondol, hogy azzal mikor foglalkozik már a férfi végre … olyan jó volt múltkor …

A férfi a lába közé nyúl végre, széthúzza a pináját, a zsebéből elővesz valami golyót? vagy tojásszerű valamit és belenyomja a nő hüvelyébe. Valamit bekapcsolhatott most, mert egyszercsak a nő érzi, hogy az a tojás kicsit vibrálni kezd benne, de csak nagyon kicsit … alig érzi … A férfi mond arról valamit, hogy a nő két csöcse igy úgy néz ki, mint két óriás paradicsom. Citrommal diszitve. Arról is mond valamit, hogy a hidegtálakba mindig kell tojás … ezt akkor mondja, amikor azt a tojásforma valamit a hüvelyébe dugja.

Aztán valami olyat mond, hogy most jönnek a zöldségek … Kezébe vesz egy sárgarépát, egy uborkát, és egymás után felváltva bedugja a nő pinájába és nézi,hogy melyik mutatna benne jobban … Többször váltogatja a zöldségeket. Olyan, mint aki nem tud dönteni. Aztán mégiscsak dönt valamelyiknél … Aztán megint elégedetlen … mert azt akarja, hogy a nő pinája csillogjon. És kezdi bekenni valami olajjal … először a szeméremdombot, aztán a nagy és kisjakakat. Aztán mond valamit arról, hogy jobban kéne látszani a csiklónak, mert elbújik ebben a húsos pinában … mérges is lehet, mert többször rácsap a csiklóra …aztán két ujjal, olajos kézzel morzsolgatni kezdi. Ekkor már be van kapcsolva a video felvevő is … valamit kattint a férfi és az a tojásforma valami a hüvelyében már nagyon erősen rezeg …

———————————————————

Nem igazán tudok most a levél többi részére válaszolni 🙂

Szép éjjelt Neked!

rebecca