Csodálatos volt ma este szeretkezni Vele. Nem akartam én most semmi BDSM-et, most csak gyengédséget akartam kapni és adni…. főleg adni. Szinte végig csókolóztuk a szeretkezést, már rég volt ilyen…. Olyan simogatni a bőrét, mintha egy cicát simogatna az ember… érzem az ujjaim hegyén, minden idegsejtemmel a bőre puhaságát, simaságát…. olyan érzéki élvezet simogatni, hogy már ettől is nedvesedik, aminek kell…. Ha igy haladunk, akkor egyszer eljutok odáig, hogy már attól orgazmusom lesz, ha simogatom??? Amugy mindig megérzi, hogy mire van szükségem….. ma csak épp annyira fogta le a kezem, hogy növelje az izgalmam. Elég is volt ennyi.

Imádom, mikor a szeretkezés után az ölemben turkálnak az ujjai, morzsolgatják, gyűrögetik, megfogják. A tulajdonos mozdulata ez. Bensőséges. Nem arra szolgál, hogy – mint az előtte lévő férfiaknál – felizgassanak, hogy hamarabb legyen orgazmusom. Nem, ez egyáltalán nem olyan…. ez a tulajdonos bensőséges mozdulata, aki a keze hétköznapi mozdulataival is demonstrálja, hogy ami a kezében, az ujjai között van, az az övé. Igen, az Övé mindenem. Az ölem minden redője, a testem minden porcikája, a lelkem minden rezdülése, a szivem minden szerelme….

Drága Életem, Uram….

Ámbár, ha jól belegondolok, ez az aprócska tulajdonosi morzsolgatás önmaga is BDSM, a tulajdonviszony jelölése. Ő az Uram, a Dom, én a sub, a tulajdona vagyok. És milyen boldogság tulajdonnak lenni!!! Soha senkinek nem kellettem ennyire!!!!! És nekem se kellett soha senki ennyire…..