A szagok szerepe a szexuális érintkezésben

Milyen érzékeny az orrunk?

Az ember szaglása viszonylag fejletlen, ha pl. a kutyáéhoz vagy a disznóéhoz hasonlítjuk, de nem is olyan döntő fontosságú, mint e fajoknál. Tény, hogy az ember szaglószerve hanyatló átalakuláson ment keresztül. Az embrióban még megtalálható a felnőtt emberből már hiányzó Jacobson-féle szerv, ami az állatok szexuális életében szereplő szagok érzékelésében játszik szerepet. Hiányzik az ún. szeptális szerv is, melynek segítségével az állatok nagy része szimatolás nélkül is fel tudja ismerni a táplálékot. A hanyatló átalakulás ellenére orrunk igen kis mennyiségü idegen anyag felismerésére is képes. A szaglóreceptorok csak azokra az anyagokra reagálnak, amelyek a szaglóhámra kerülnek és oldódnak annak nyálkarétegében.

A szaglóreceptorok bizonyos anyagokra jelentősen érzékenyebbek. A fokhagyma jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevü vegyületet tartalmazó levegő már 10-6 mg/l koncentrációban szagérzetet kelt. Az ember 2000-4000 szagot tud megkülönböztetni.

Ízek és illatok

A szagok és illatok táplálkozásnál betöltött szerepe az embernél jóval magasabb fokot ért el, mint az állatvilágban. Az emberiségben egyre jobban kialakult az a törekvés, hogy a táplálkozás élvezetét fokozza, ezért táplálkozási kultúrája jelentős fejlődésen ment keresztül. Az élvezet fokozásának legegyszerübb formája a táplálék mennyiségének szaporítása, ily módon azonban a táplálkozás egyhangúvá válik, elég, ha a földmüves népek nap nap után fogyasztott kásájára gondolunk. A jó konyha az íz-érzékelésre és a szaglásra egyaránt épít, és mindkét érzékszervünket rendkívüli módon kifejleszti. Az ínyencek által oly sokra becsült zamat, amelyet az ízek végtelen változatossága jellemez, többnyire a négy alap íz kombinációiból keletkezik, de keletkezésénél kiemelkedő szerepet játszik az ételek szaga és hőmérséklete. A szaglás táplálkozásnál betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, elmegy a kedvünk az evéstől, mert mindent ízetlennek találunk.

A szagok és a szex

Újabb ismereteink szerint az embereknél sokkal nagyobb jelentősége van a szagoknak a szexuális tevékenységben, a párkiválasztásban és az utódok nevelésében, mint eddig gondolták. A szagok létfontosságú szerepet töltenek be az utód gondozásában. Az újszülöttek, akiket nem választottak el mesterségesen anyjuktól, egy-két napon belül minden más nőtől meg tudják különböztetni édesanyjuk testének illatát. Az anyában ugyanígy megvan a képesség arra, hogy a baba fején lévő hajforgó illatából azonosítsa csecsemőjét. Az, hogy az emberek többnyire egész életükben pozitívan reagálnak az édes illatokra, az anyatejjel kapcsolatos élményre vezethető vissza.

A szagok értékelése a serdülés korában változik, mert a korábbiakkal szemben a fiatalok ilyenkor az olajos, pézsma jellegü szagokat találják vonzónak. A bekövetkezett változás a nemi éréssel áll kapcsolatban.

A modern társadalomban élő ember nincs tudatában annak, hogy milyen szagingerek érik, és hogy ezek nagymértékben hatnak viselkedésére, érzelmeire. A testhajlatokban (hónalj, ágyék) megmaradt szőrzet szagcsapdaként müködik, és jelzéseket hordoz az adott szag viselőjéről, szexuális izgalmának mértékéről, hozzáférhetőségéről, ezért fontos szerepet kap a párválasztásban.

Tudat alatt a férfiak megérezhetik a peteérés idejét, mert ilyenkor a nőkben fokozódik az illó zsírsavak termelése. A férfiak hónalji mirigye két, egymáshoz hasonló hormonszerü anyagot termel. A vizelethez hasonló szagú androsztenon a nők többségében a férfiakkal szemben negatív hatást vált ki, a szantálfa illatához hasonlító androsztenol viszont a legtöbb nőre szexuálisan vonzó hatást gyakorol. A nők a párválasztás során a szagok segítségével – tudattalanul – az evolúció szempontjából fontos két kérdésre próbálnak megoldást találni. Egyrészt meg kívánnak bizonyosodni a férfi „befektetési hajlandóságáról”, másrészt viszonylag alacsony kockázattal jó minőségü génekre szeretnének szert tenni utódaik számára. Bizonyos területeken orrunkat semmiféle analitikai müszer nem képes pótolni. Kifinomodott ízlelő- és szaglóképességükről híresek a borkóstolók és teaszakértők – akik az ízből és a zamatból következtetve pontosan megmondják a bor vagy tea termelőhelyét -, nem beszélve a parfümöket előállító cégek nagy tudású illatmestereiről…

Kevesen tudják, hogy a dezodorok hatásának értékelésekor a férfiak hónaljára permetezett különböző hatóanyagot tartalmazó készítményeket középkorú, a menopauzán túl levő nők szagolják. Pontozásos módszerrel értékelik, hogy mikor töri át a hónalj izzadságszaga a dezodorvédelmet.

(Forrás)

Kutatások bizonyítják, hogy párválasztáskor ösztönösen szaglásunkra hagyatkozunk.

A jelek szerint ebben a tekintetben az evolúciónak ismét nagy beleszólása volt. Nem véletlenül. Számtalan kísérlet bizonyítja, hogy azok a kapcsolatok, amelyekben egyértelmüen a nő választja ki párját, sokkal stabilabbak és tartósabbak, mint azok ahol a férfi szemelte ki áldozatát. Tény, hogy a nőknek fejlettebb a szaglásuk. Orrunkban, pontosabban az orrsövény oldalán olyan mélyedések találhatók, amelyek mintegy antennaként képesek érzékeli a feromonokat. Ezeknek köztudottan jelentős szerepük van a vonzalom, a testi vágy, az érdeklődés, a közömbösség vagy éppen a szimpátia kialakulásában.

Olykor olyan személyeket is ellenszenvesnek vélük, akikkel korábban semmilyen előzetes kapcsolatunk nem volt, mégis igyekszünk távol tartani magunkat tőlük. Ez szintén ezeknek a verejtékkel kiválasztódó, szagtalan jelzőanyagoknak tudható be. Biológusok állítása szerint ezzel magyarázható az is, hogy gyakran a nők ösztönös véleménye jóval biztosabb és megalapozottabb, mint a férfiaké.

Nem utolsó sorban a párválasztási elsőbbségük is annak köszönhető, hogy jobb agytekéjük, ahová az ingerek kerülnek jóval aktívabb. Kérdés mindössze az, hogy mire hagyatkoznak azok a nők, akiknek úgy kell párt választaniuk, hogy az „anosmia” nevü szagvakságban szenvednek? Valószínüleg őket nem lehet majd a orruknál fogva vezetni, még akkor sem, ha a férfi választja őket.

Már korábban bizonyítást nyert, hogy a nök párválasztásában komoly szerepet játszik a szaglás. Most viszont arra jöttek rá, hogy azok a férfiak kerülnek ki gyöztesként a nöért folytatott harcban, akiknek szaga hasonlít a nö apjáéhoz.

Az elmélet szerint a nök az alapján választják ki partnerüket, hogy annak testszaga mennyire hasonlít apjukéhoz, mutatott rá egy kísérlet során a Chicagói Egyetem orvoscsoportja. Az illatanyag hasonlósága a tudósok szerint az immunrendszerek összeférhetöségét feltételezi.

A szagért felelös feromonok termelését ugyanis közvetve az immunrendszer befolyásolja. A nök emiatt az olyan partnert részesítik elönyben, akinek az immunrendszerét meghatározó génjei nem egyeznek sajátjukéval. Ennek következtében az utód több betegség ellen lesz védett. A mostani kutatással bebizonyították, hogy a nök szaglása sokkal érzékenyebb, mint azt korábban gondolták, és ezáltal sokkal kisebb különbségeket is felismernek.

A kísérlet során 49 nöt kértek fel, hogy szagoljanak meg néhány pólót, amit különbözö férfiak viseltek két egymást követö éjszakán. A genetikai vizsgálat során jellemzö összefüggést véltek felfedezni a kiválasztott férfiak immunrendszerét meghatározó gének és a kiválasztó nö apjának génjei között. A kutatást vezetö dr. Martha McClintock szerint a kiválasztás mindenképp tudatalatti szinten történik, ami azt is bizonyítja, hogy az emberi faj ösztönös párválasztását tekintve nem sokban különbözik az állatoktól.

Fura dolog ez a szaglás … Sose tudott még olyan izzadt lenni, hogy zavarjon. Ha fekszem Mellette az ágyban és érzem, hogy izzadt, nemhogy elhúzódok Tőle, hanem inkább befúrom az arcom a hóna alá és szimatolom. Mert valamiért az nekem olyan jó érzés … Otthonos. Biztonságot ad. Szeretem … Mint ahogy őt is nagyon …
Jaa … és általában megkivánom olyankor 😉