Szingli-napi eszmefuttatás
Monte Kristo – The girl of Lucifer(Mix by Essue)
Atyám … isteni kedvem van. És még azt sem tudom, hogy mitől. Na, ez má’ a vég kezdete, ha ahelyett, hogy a jókedvnek örülnék, azon agyalok, hogy miért is van jókedvem.
Apropó … vég kezdete … hát igen, nekem már az van, korom szerint, hiába is szépitjük. Ha Isten segit, lehet még pár jó évem, oszt annyi -lol És attól tartok má’ megen, hogy eddig nem jól csináltam. Mert hiába mentem én férjhez annyiszor (meg egy tartós élettársi kapcsolatom volt), alapvetően mindig tisztességes nő voltam. Hiába játszhattam én az utolsó kapcsolatomban a ribancot, hiába. Mert az csak a „játék” része volt. Mert ki a frász látott már tisztességes ribit??
Asszem, ezt is elbasztam, mint sok mindent az életemben. Mert öregedő fejjel nézem magam körül a világot és csak csodálkozom … mindenhol virágját éli a tisztességtelenség. Biztos maradi vagyok. De erre a hátralévő röpke időre muszáj nekem maradinak lenni??
Nem muszáj.
Mi lenne, ha mégis nézőpontot váltanék? És végre kipróbálnám az igazi ribancságot? Még az is lehet, hogy élvezném.
És még az is kiderülhetne, hogy én voltam a világ legnagyobb marhája a tisztességemmel … Mert semmire nem mentem vele.