Szűzbeszéd károgással
Pofám lehervad mán … én, ÉN, ÉN irok valamit az Index-en az Alárendeltség és/vagy dominancia topicba. És végigolvasva sok-sok oldalt belőle, és direkt figyelve az ott iró hölgyek stilusát, az enyém bizony kissé bicskanyitogatóra sikerült -lol
Üdvözletem!
Valaki hivott, hát most beleolvasgattam a témá(k)ba. Eléggé szerteágazóak. Sokféle ember, sokféle nézőpontból szemléli itt a dolgokat. Néhánnyal egyetértek, néhánnyal nem. De ez az én dolgom. 🙂
Jelenleg hálát adok a jósorsomnak életem alakulásáért. Ugyanis kellő cinizmussal vértezett fel az utóbbi időben a BDSM-mel kapcsolatban 😀 Voltam magam is lebegve szálló tyúkeszű nő, aki üdvözitőnek hitte a kapcsolatát. 🙂 Erről webes dolgaim élő bizonyságul szolgálnak. Sokan még ma is azért olvasgatják, hogy ezt szűrjék ki belőle: hú, de szép, hú, de szuper. Én már tudom, hogy ez nem biztos, hogy igy van 😉 És azt is tudom, hogy a BDSM hivők nagyrésze piszok nagy öncsalásban él 🙂
Ennek ellenére senki kedvét el nem akarom venni tőle. Mert talán még egy-két embernek be is jöhet. Akinek meg nem, annak úgysem én fogom bebizonyitani, hogyha a fejét beleveri a falba, az bizony fájni fog. Nem is akarom. Tapasztalja ezt meg mindenki a saját bőrén. Ha én kibirtam, más is ki tudja birni. Valaha azt hittem, hogyha véget ér, bele fogok dögleni, szub-mazoként. Amikor szeptember második felében szinte egy pillanat alatt ez bekövetkezett, adtam magamak egy évet, hogy összekapjam magam. Két és fél hónap telt el. Most azt mondom, hogy rövidesen itt a tavasz és enyém a világ. 🙂
Az expasim szerette volna, ha képletesen szólva beledöglök. De nem teszem meg neki ezt a szivességet. Email-es kommunikációnkból nemcsak magam, hanem sok ember számára kitűnik, hogy jelenleg ő „döglődik” éppen. Nem én. És sok mindent megpróbál, hogy valahogy visszaszerezzen. Nem fog neki sikerülni. Hitelét előttem eljátszotta. Pedig az első időkben jó dom volt (hiába tiltakozik mostanában a domsága ellen, az volt). És ő tett engem tudatos szubbá. Csak aztán kissé elszállt vele a ló. Magára vessen. Egy szub sokminden lehet, de ne legyen egy határon túl idióta és önmaga ellensége. Én nem vagyok az.
Most a magam ura vagyok. Sokkal jobban, mint eddig bármikor az életemben. És most már a szabadságomat is sokkal jobban megbecsülöm. Most is van bennem szubmisszivitás, nem is kevés. De először ember, majd nő vagyok és csak utolsósorban szub. És ennek a sorrendnek megfelelően várom el a tiszteletet magam iránt.
Valaki azt mondta nemrég rólam, hogy szabad rabnő vagyok. Úgy gondolom, igaza lehet. Mert vágyom az alárendeltségre. És az uralomra. De mégegyszer olyan „olcsón” nem adom magam.
Ez a „szűzbeszéd” (mert soha nem irtam még ide) elég domináns. De nem is bánom. Mert ha találkozom valaha még olyan Dommal, aki engem a szubjának akar, az az elején mindenképpen készüljön fel kemény küzdelemre értem-velem. 🙂
Már nem vagyok egy olcsójános 😉
Kérdésem viszont lenne: Hogyan határozzák meg itt a hölgyek a jó Dom, valódi Dom fogalmát? A válaszokat köszönöm 🙂
Tisztelettel
Asszem, néha fogok oda irkálni. Jó játéknak tűnik a hideg téli estéken -lol Mert az ott irogató csajok egy része valami lila ködben lebeg, mint anno én is. És szemmel láthaóan gőzük nincs a valódi egyenes beszéd fontosságáról. Ami viszont a BDSM-ben néha elengedhetetlen. Mind a két részről. Én valaha is tudtam. De nem volt az ex a partnerem benne.
Legfeljebb egy idő után kitiltanak