Szeretem ezeket az estéket. Amikor látszólag nem történik semmi. De nem is „fáj” semmi a lelkemben. Mert béke van benne.
Amikor mosollyal az arcomon tudom megírni a pár soros posztot – szeretném megőrizni magamban ezt a hangulatot, hogy szükség esetén bármikor felidézhessem – és leállítom a gépet. Majd megtartva ezt a békét és rendet, ami most bennem van, elmegyek aludni.
Ilyenkor – bármim is fáj a valóságban – azt érzem, hogy boldog ember vagyok. És gazdag.

Nem szegény az, kinek barátja van.
Truman show

Igaz barát olyan, mintha második énünk volna.
Marcus Tullius Cicero

A barátod az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret.
Elbert Hubbard