Távolodások. Egyes dolgok távolodnak, mások meg közelednek. Ez is furcsa érzés.

És megint sirhatnékom van.

Fárasztó volt a tegnap … Nem is igazán a munka. Hanem aztán. Szeretem ezt a gépet. És nem azért, mert netfüggő lennék. Mert ha ez a gép behalna, hát csak fel kell vennem a fenekem a székről és bemenni a szobába a másikhoz. De az nem olyan … (Egyrészt nem olyan, másrészt a gyerekei szétjátszották a laptop billentyűzetét. Egy csomó gomb nem működik.) Ezt a gépet négy éve én vettem magamnak. Ez volt az, amivel az első igazi lépéseket megtettem a net virtuális sztrádáján. Biztos hülyeség azt mondani, hogy az ember szeret egy gépet … egy tárgyat. De ez valami érzelmi izé is bennem …

És tegnap este elég sokat kinlódtam, hogy újra működőképessé tegyem. Nem olyan nagy gond volt vele. Mindössze újra kellett már rakni a rendszert, mert tegnap délután olyan stádiumba jutott (hét hónap után), hogy a szemem előtt kezdett önmagába zuhanni. Nem gond egy Wint újrarakni … mindössze egy icipici dolog kell hozzá. Egy működő optikai meghajtó. Magyarán egy olyan kibaszott iró-olvasó, ami működik. És hajlandó beolvasni a rendszerlemezt …

Ebben már egyszer javitva és kétszer cseréltetve volt. De valamiért sose lett bele új tétetve. Mindig csak használt vagy felújitott. Az új 2000 Ft-tal lett volna drágább … és hiába könyörögtem, hogy újat tétessen bele az immár idézőjeles drága … Baszott. Jó abba a felújitott is. Mondhatnánk azt is, hogy csak spórolni akart. (Igaz, hogy iró javittatási procedúrája előtt körülbelül harmincezret költöttem a gépre, hogy az eredetileg 256 mega Ram fel legyen tornázva 1 gigára és a régi egymagos elavult proci ki legyen cseréltetve egy modern dual core-osra, hogy úgy fusson rajta a legcombosabb Kaspersky, hogy ne kapjak idegrohamot a gép lassúságától.) Milyen rendes ember … Ja. Csak egy apró hiba volt az egészben. A számlát én fizettem.

(Bezzeg azon nem aggódott az a hülyegyerek, hogy a nyarak alapjáraton plusz száz rugómba kerültek, amikor itt voltak a kislányok és ő már nem dolgozott. Nem felhánytorgatásként irom. Mert szerettem azokat a gyerekeket. De én tudom, hogy akkor minden másnap kirepült általában egy tizezres a pénztárcámból … -wehe Lehet, hogy most ezzel kicsinyesnek tűnök. Nem vagyok az. Hanem az a rajtam „megspórolt” plusz kétezer forint bassza nagyon a csőröm ilyen vért izzadós estéken.)

Igy a nagy spórolási mánia miatt tegnap csak hat dvd lemezt kinlódam végig … egyiket sem ismerte fel. Mert évek óta már csak a dvd-ket olvasta … És a hat lemez után volt az a pont, ahol igenis elbőgtem magam. Dühömben. Mert azt a vadonatújat sem olvasta, amit tegnap a Tomi hozott. Még egy volt a tartóban … No, akkor utolsó lehetőség. Ha ezt sem olvassa, akkor biz’Isten felhivom a Tomit – és nem érdekel, hogy hány óra van, és az sem, hogy hányra megy reggel dolgozni … -, hogy kapja a seggét, üljön biciglire és segitsen valahogy. Neki biztos van külső olvasója. Csak miután betettem az utolsó reményt jelentő lemezt, és becsuktam a tartót, akkor döbbentem rá, hogy az bizony nem dvd, hanem cd … amit már közel három éve nem hajlandó a gépem felismerni … Na mindegy. Úgyis ez az utolsó szalmaszál. Aztán már csak a telefonos segitségkérés jöhet. A Tomitól. És a felezés. Virtuálisan. Az exet. A képzeletbeli kedvenc nagykésemmel.

És lőn csoda. Isten és az olvasó megkönyörült rajtam. Végre megjelent a hőn áhitott felirat: CD-Romról való inditáshoz nyomjak meg egy gombot … Nyomtam. Aztán már csak az apróbb imák, hogy végigfusson az egész telepitési folyamat. Ami alatt azon gondolkoztam, hogy mindig arra próbált rávenni az a … – nem is irom le a szót, amit gondolok róla -, hogy tanuljak meg pendrive-ról telepiteni. Olvassak utána a neten, hogy kell. Hát olvastam, te anyaszomoritó. Azok az információk, amiket én találtam, mind arról szóltak a különböző fórumokon, hogy hát igen, sokan hallottak már olyanról, hogy lehetséges ez is. Sőt … egyszer valaki találkozott már egy olyannal is, akinek ez sikerült -har Mi a büdös faszért tanuljak meg penről rendszert telepiteni, amikor ebben a gépben van optikai meghajtó, a kurva életbe. Azzal együtt vettem, baszd meg. Akkor meg elvárhatom, hogy néha még használni is tudjam. És ha elromlik, akkor meg kell javittatni. Ha nem tudják megcsinálni, akkor meg ki kell cseréltetni. Nem másik használtra, nem egy felújitottra, hanem egy vadonatújra. -wudu

Na majd most meg lesz csináltatva. Először a benti laptop klaviatúrája. Hogy ne kelljen külső billentyűzettel használnom. Aztán meg ez kap egy új irót. Vagy ha nagyon begurulok, veszek egy új gépet. Bár még nem most akartam. Egy olyat, amin elfutnak a 32 bites cumók. De nem fogok megtanulni pendrive-ról rendszert telepiteni. Legalábbis nem most. Majd egyszer. Ha nekem lesz rá kedvem. És valami újabb kihivásra lesz szükségem.

Mire mindennel kész lettem, már tizenegy óra volt. Talán el is múlt. Én meg a lenyelt méregtől olyan voltam, mint a mosott kaki.

Távolodások. Hát igen. Örülhet, hogy távol van tőlem. Mert tegnap este legszivesebben kitekertem volna a nyakát.

Na, kezdj neki a munkának, Én. Most már kizsilipelted magad -mosoly