Tegnap délután megrendültem kicsit.

Érdekes érzés, mikor rádöbben az ember, – egy telefon után negyed kettőkor – hogy egy szempillantás alatt elszállt négy és fél éves munkája, egy public-html teljes tartalma, amin a két blogja van. És nem maradt utána semmi, csak egy szám: 404.

Tegnap volt az utolsó nap, amikor még a tárhelyszolgátató ügyfélszolgálata a karácsonyi szabadság előtt elérhető. Délután egyig.

Vajon mi lett volna, ha nem sikerül elérnem őket? Mit éreznék most? Mert valószinűleg ők sem korlátlan számú mentést őriznek. Egyszer beszéltem velük, körülbelül egy éve. Akkor azt mondták, hogyha adatvesztés vagy más probléma van és visszaállitást kérek, akkor azonnal kell jelezni. Mi lett volna, ha ma hajnalban már esetleg a semmit mentik le?

Szerencsém volt.

Benne volt öt évem. Meg az életem …