Agykutatás – A nöi agy elönyei

„Ritkán mutatkozik ilyen nagy különbség a tudomány felfogása – a férfi és a nö agya nem ugyanolyan – és a felvilágosult ember véleménye – a férfiak és a nök agya egyforma – között” – szól Anne Moir és David Jessel felismerése az Agyszex címü könyvben. A Pszichológia dióhéjban részletesen foglalkozik olyan lélektani alapmüvekkel, amelyek a férfi és nöi agymüködést, a férfiak és nök társas kapcsolatait, szexuális pszichológiáját vizsgálták.

A nök és a férfiak genetikai anyaga több mint 99 százalékban tökéletesen egyezik, a csekély különbség mégis minden egyes sejtünkben érezteti hatását. A férfiak agya 9 százalékkal nagyobb, mint a nöké, mielött azonban a hímsoviniszták lesajnáló kacagásban törnének ki, tegyük hozzá, hogy agysejtjeink számában nincs különbség. A nyelvhasználatért és hallásért felelös agyterületeken a nöknél több neuron van, s a memóriáért felelös hippocampus is náluk nagyobb. Érzelmi intelligenciában ugyancsak a nök a jobbak.

A világon azonban kétszer annyi depressziós nö van, mint férfi, legalábbis ezzel kellett szembesülnie Louann Brizendine-nek már orvostanhallgató korában. Késöbb, pszichiáterként is a szenvedö nökkel foglalkozott. Kutatásai során arra jutott: az embriók agya a terhesség nyolcadik hetéig egyforma, söt a nöi jelleg az alapértelmezett opció. Ekkor önti el a kis férfiembriók agyát a tesztoszteron, amely a kommunikációért felelös sejteket megtizedeli, helyette a szexualitásért és agresszióért felelös sejtek növekedését segíti. Kamaszkorban a szoros társas kapcsolatok (és az ezekröl való beszélgetés) jelentik a stresszoldást, mivel már ekkor érzi a nö, hogy egy gyermekes anya számára a szoros csoportkötelék jelenti a biztonságot. A támadás és a menekülés a férfiak reszortja marad. A két nem tehát különféle módokon fokozza önbecsülését.

De férfiak és nök másképpen viselkednek az ágyban is. Miközben elöbbieket a vizuális ingerek foglalkoztatják, az aktus, s a nemi szervek látványa, a nök szívesebben szeretkeznek biztonságos, bensöséges helyzetben, például leoltott lámpa mellett. S máshogy állunk a házassághoz is: míg a nök érzelmi biztonságra, kölcsönös egymásrautaltságra vágynak, a férfiak az anyagi biztonságot és a kielégítö szexuális életet tartják a jó házasság zálogának.

A Pszichológia dióhéjban összesen nyolc szerzö müvein keresztül próbálja felvázolni, hol tart jelenleg a tudomány a férfi és nöi agy feltérképezésében.

(Hvg.hu)

Nem az agy mérete a lényeg
Női agy – férfi agy: csak szimetria kérdése?

Kiváló szóforgatók, beparkolni egy autót a mélygarázsba azonban nem tudnak – hangzik a közkeletü klisé a nőkről. Mindig tudják, merre van észak, ám cérnát befüzni a tü fokán, ez már meghaladja a képességeiket – hallható az ellenséma a férfiakról. És valóban: nő és férfi kompetenciái jelentősen eltérnek.

A kutatókat a pszichológia hőskora óta foglalkoztatja a kérdés: miben és miért térnek el nő és férfi képességei. Az átütő vizsgálati eredményekre azonban a hetvenes évekig kellett várni. A kognitív pszichológiával foglalkozó ausztrál Max Coltheart és csapata 1975-ben publikálta a Nature hasábjain kutatási eredményeit, amelyek szerint a nők jobbak a verbális, a férfiak viszont a téri-vizuális feladatokban.

A Colthearték által kitalált feladatok pofonegyszerüek voltak: először arra kérték a vizsgálati alanyokat, hogy sorolják fel az ábécének azokat a betüit, amelyekben van „e” hangzó, majd azokat a betüket, amelyeknek van valamilyen görbületük. Az eredmény szignifikáns volt: a nők az első, a férfiak a második feladatot abszolválták jobban. Doreen Kimura kanadai neurobiológus 2002-ben átfogó kutatás formájában élesztette újra az 1975-ös vizsgálatokat.

Alanyainak a legkülönfélébb feladatokat kellett megoldaniuk; az eredmények magukért beszéltek: a nők ezúttal is a verbális, a férfiak a téri-vizuális megoldást igénylő tesztekben voltak jobbak. Akadt azonban némi kivétel is a főszabály alól; azokban a téri feladatokban például, amelyekben tárgyak helyzetére kellett emlékezni, a gyengébbik nem képviselői jobban szerepeltek, és jobbak voltak a nők a finommotorikát igénylő feladatokban is.

Az agyban a megoldás

A magyarázat kézenfekvő: a női és a férfiagy szerkezetében és/vagy müködésében van valamilyen alapvető eltérés. Jó ideje tisztában vannak ezzel a tudósok, ám az eltérés mibenlétének vizsgálatára egészen a legutóbbi időkig, a modern agyi képalkotó eljárások megjelenéséig nem volt lehetőség. Az régóta tudott, hogy mind tömegét, mind az idegsejtek, vagyis a neuronok számát tekintve a női agy jóval kisebb.

A különbség a tömeget tekintve mintegy 10-15, a neuronok számának tekintetében pedig 15-20 százalék. Ez alapján azonban kézenfekvőbb összefüggéseket sem sikerült a kutatóknak találniuk, így például – a normálisnak mondható tartományon belül – nincs kapcsolat az agy mérete és az intelligencia között. Az áttörés német kutatók nevéhez füződik; Stefan Knecht és munkatársai erős mágneses mezőben vizsgálták kísérleti személyeik agymüködését. Úgynevezett transzkraniális mágneses stimuláció segítségével zavarták a kísérletben résztvevők bal agyféltekéjét, amely jó ideje tudottan a fő helye azoknak a területeknek, amelyek a nyelvi képességekért felelnek.

Az eredmény meglepő volt: míg a nők teljesítménye a verbális feladatokban csak alig vagy egyáltalán nem esett vissza, a férfiaké jelentős mértékben. A következtetés kézenfekvő volt: a nőknél a kieső bal oldalt valahogyan pótolni tudta a jobb, a férfiaknál viszont nem. A kutatók mindebből tágabb összefüggést vontak le: a jelek szerint a női agy müködésére az agyféltekék szimmetriája a jellemző, míg a férfiakéra az aszimmetria.

(Forrás)

Ez most akkor melyik is? 😉