Livin’ day by day …

én 23:45 : most semmi nem jó

Megint tévedtem. A cukros tejföl az jó.

Az Úr így felelt Jóbnak a fergetegből: Lett-e már parancsodra reggel, amióta élsz, és kijelölted-e a hajnalpír helyét, hogy szőnyegként megfogja a földnek széleit, és lerázzon róla minden éji gonosztevőt; hogy a reggeltől a föld olyan legyen, ahogyan a vöröses agyag ragyog a pecsét alatt, és színeket öltsön, miként a ruha; hogy elvegye a gonoszoktól világosságukat, és megtörje a bűnre emelt karjuk erejét? Voltál-e már a tenger mélységeiben, jártál-e már az óceán legmélyén? A halál kapui előtted megnyíltak-e már, és láttad-e az alvilág bejáratát? Szemlélted-e a földet igaz terjedelmében? Magyarázd meg nekem mindezt, ha tudod! Melyik út visz oda, ahol a fény lakik, és a sötétségnek hol a lakóhelye, hogy elkísérhetnéd őket otthonukba, és hazavezethetnéd őket a házukba? Te persze mindezt jól tudod, hisz akkor születtél, és életed napjainak száma is rengeteg!

Jób akkor ezt mondta az Úrnak: Mit feleljek én, aki könnyelműen szóltam? Kezemet a számra teszem, és hallgatok. Egyszer szóltam; bár azt is elhagytam volna! Meg másodszor is. De többé nem teszem!

Jób könyve