tegnap este óta gondolkodom rajta. a szolgaszabályzat juttatta eszembe, ami az én olvasatomban már majdnem TPE.

nem tartom jó dolognak. mindkét részről túl sok terhet ró a benne élőkre.
mindketten emberek és nem csodalények. (amúgy itt ez a kedvenc mondatom).

aki átadja a teljes hatalmat önmaga fölött, azt meggondolatlannak tartom. mert az ember változik. semmi sem örök, csak a változás. ezzel meg belebetonozza magát valamibe, amire nincs garancia, hogy mindig ezt fogja akarni és élvezni.

aki átveszi a hatalmat, az is ember. túl nagy a teher. mindent szabályozni, ellenőrizni? rengeteg idő. olyan, mintha az ember egy csecsemőt gondozna, felügyelne.

egymás foglyai lesznek.