Modern világ. Amikor már az erdő mélyén is van világháló. Sok-sok pók van az erdőben, mind hálót sző. És egy Boszorkánynak nem kunszt rákapcsolni a pókhálók szövevényét az emberek világhálójára …

Igy nagyon könnyűvé válik a suttogás a Nagy Semmi két széléről.

„Klasszak a facen a fotóid magadról. Mégiscsak felfrissültél.”

„Köszönöm 🙂 Igen, jót tettél nekem.”

„Komolyan?”

„Persze hogy komolyan.”

„Akkor valahogy mégis hozzájutottál az energiámhoz.”

„Béka, nekem nem muszáj a farkadat használnom 🙂 Anélkül is megy. Ha nem szopom a farkad, nem én vesztek, hanem te 🙂 ”

„Fura lenne, ha azt mondanám, vállalkoznék rá, hogy egy téged kiszolgáló szolgádnak nevelj? Ha csak annyira lenne szükségem, hogy a papucsod talpát belém töröld, rám tedd a talpad, leköpj és esetleg valamilyen minimális mértékben megitasd velem a .. Nem mondom, hogy bele is mennék egy ilyen szolgaságba, de ha sikerül neked ezt is a vágyammá tenni….”

„Miért akarjam én, hogy ez legyen a vágyad, aranybogár? Miért kelljen magát a vágyat is nekem kialakitani? Vagy van ilyen vágyad, vagy nincs.
Az igazi Domina nem szolgát csinál egy férfiból, hanem egy szolgalelket nevel úgy, hogy a világ bármikor férfinak láthassa és a domina erre legyen büszke.”

„Az a vágy csak elméletben van, ha érdekel a dolog alakíthatod, ha meg nem, akkor nem.”

„A vágy megvan, most irtad le 🙂 Azaz nem nekem kell kialakitani. Maximum csak használhatom és használhatlak téged a magam, illetve kettőnk örömére.”

„Akarod ezt?”

„Már mondtam, hogy igen. Megint „megkéred a lábam”? 🙂 ”

„Úgy néz ki.”

Még suttogtak egy ideig. Aztán a béka elálmosodott. A Boszorkány végiggondolta magában az egész beszélgetést. Mert szeretné megérteni a békát, a vágyát a lábra, a megalázottság érzésére. Megérteni és nem lekezelni annyival, hogy ez a béka hülye. Mert nem az, csak kissé furcsa az ízlése.

És a Boszorkány felébresztette magában az empátiát …

Régen sokáig bántam, hogy emberek azt mondták, az én blogom, leirt személyes élményeim hatására ébredt fel bennük a szubmisszivitás.
Már nem bánom.
Abban a kapcsolatban, ami a blogom elején szerepel, úgy élhettem meg azokat a vágyakat, hogy szeretném magamat kurvának, ribancnak érezni, hogy a valóságban nem voltam az. És remélhetőleg nemcsak a szubmisszivitásra adtam „példát”, hanem arra is, hogy ezeket egy teljesen monogám kapcsolatban is meg lehet egy nőnek élni, anélkül, hogy bárkivel is félrekufircolna titokban.

A valóban nyilt és konszenzuson alapuló kapcsolatok persze kivételek.

Miután a Boszi mindent végiggondolt, hajnalban nekiállt krumplilevest főzni. Úgyis régen evett már.