Néha azt érzem, hogy az egyetlen vagyonom a büszkeségem …

Mire is mennék nélküle … odavetett rongycsomó lennék a földön. S kegyetlen lábak taposnának kiméletlenül.

Vajon szép erény-e a büszkeség? Nem hiszem. Alázat lenne illőbb. De ki értékeli ma már a valódi alázatot?

A büszkeség a kés, melyet védőn magam elé tartok. Siró lelkem mögéje rejtem.