… nemrég itt a Tarot-ból. Bejött a főoldalon, majd a Tarot oldalra lépett, ott is a Tarot 1.-re. Az a random húzás, amit én is csináltam az előző két napban.

Ha húzott, remélem, hogy „jó” kártyát kapott. Bár a Tarotban nincs jó vagy rossz kártya. Ott kérdések vannak és a kérdésekre válaszok. A válaszok általában világosak. Ezért is használtam fel a Tarot rész készitésénél ezt az értelmezést. Ha jól belegondolok, számomra sose mondott még rosszat a kártya. Csak az igazságot. És segitett a választási alternativák felvetésében és megértésében. 22 kártya, ami átfogja az ember életét, akár születéstől a halálig értelmezhetjük, de helyesebb a ciklikus értelmezés. Mert az életünkben gyakran adódnak fontos kérdések, megoldandó problémák. Amikor talán segit. Nem is a döntésben. Hanem a helyzet megértésében. Mert persze dönteni nem tud helyettünk. De már az is a döntés része lehet, hogy valaki útmutatást kér a Tarot-tól … Meg lehet fogadni, el lehet gondolkozni rajta és persze el is lehet vetni a kártya által bennünk felvetődött javaslatokat. Mindenkinek szive joga, hogy mit kezd azzal az információval, amit a húzott lap ad. És persze kellő intellektus kérdése is, hogy a kérdező hajlandó legyen leülni és átgondolni a kapott információkat … Általában a Tarot nem szokott túl meglepő dolgokat mondani az arra érzékeny embernek önmagáról, az épp aktuális helyzetéről. Néha csak meglepődik az ember az értelmezést olvasván, valami ilyesféle gondolattal: hát igen, ezt már magam is tudtam, éreztem … Ez is lehet egy megerősités a kérdező számára. Máskor az olvasás felvet az emberben megoldási alternativákat. Amik talán már benne vannak a repertoárban. Esetleg még nehéz a döntés.

A Tarot nem jóskártya. Nem jósolja meg senki közeli szerettünk bármilyen elvesztését, mint ahogy azt sem, hogy megnyerjük-e a főnyereményt a lottón, vagy akár az életben. Az ilyen jóskártyában én nem hiszek. De az a 22 lap … az kurva jól össze van állitva … Ha az ember elolvassa mind a 22 lap értelmezését egymás után, mint egy könyvet, akkor rájöhet, hogy ezt miért mondom. Mert az a 22 lap leképezi minden apró hétköznapi bajunktól a nagy konfliktusokon át az egész életünket is. Akár egyben, akár ciklusosan értjük.

Ha valaki kártyát húz, könnyen szembetalálkozhat egy gyakori „problémával” (a problémák nem itt kezdődnek): vagy a kártya neve, vagy a grafikus által rajzolt kép, de akár a leirás is félelmet, szorongást, negativ érzéseket ébreszthet a kérdezőben. Magam is jártam igy sokszor az elején. Megijedtem például a Halál kártyájától és örültem esetleg a Szerencsekeréknek (vagy Sorskeréknek). Aztán megismertem a kártyákat és megbarátkoztam velük. Minddel. Mert közben haladt az életem … és visszaemlékeztem a kártya által mondottakra. Mérleget vontam utólag … és rájöttem, hogy még a Halál kártya húzása után sem kell félni … pedig de sokszor kihúztam megoldásként. Mert minden halál, esetleges remetelét vagy bármilyen összeomlás után lehetséges újrakezdés.

Sőt … csak ilyenek után lehetséges.

Egy piros, kissé kopott fémdoboz … valaha cukorka volt benne, sok-sok éve. Négy éve áll már a polcomon. Azóta ezt nem vettem kézbe. Most itt van előttem. Lassan felnyitom a tetejét. Selyemkendőbe takart csomag lapul benne. Valódi hernyóselyem. Anyám kendője volt. Valódi, nem műselyem, mert ezt nem lehet semmi műdologba csomagolni. A legrégebbi Tarot csomagom. Ami egy utcai könyvárúsnál először szólt hozzám … Nem volt szép csomagolása. Jellegtelen kis dolog volt a könyvek között … Van azóta sok különféle Tarot kártyám, időtálló, jobb anyagból készült, művészi kidolgozású képekkel. Némelyik olyan árban volt, hogy szégyelném leirni. Mert ez a régi … ez filléres tétel volt hozzájuk képest. A hozzátartozó kis könyvben a nyomtatott ár: 98 forint … Mégis ez kapta meg a selyemkendőt. A selyem hűvös tapintású kezemben … kibontom szépen … A könyben egy mondat:

„A Tarot célja nem a jövőbe látás, hanem a személyiséganalizis és a konfliktusfeloldás.”

Szeretem ezt a mondatot. Nekem való feladatnak érzem -mosoly

Én sok év után újra valódi kártyát vet. És ez most nem csak egy lap húzása lesz. Hanem az Orákel. 7 lapból áll, a kedvenc számom. Ebből a hétből egyet a kérdező választ (azaz én), a lapokat figyelmesen végignézve … melyik jellemző a legjobban a mostani helyzetére. A többit a keverés után a sors adja kézbe.

Amúgy olvastam, hogy úgy is lehet kártyát vetni, hogy a kérdező nincs személyesen jelen. Csak kell némi ráérzés a problémára. És némi intuitiv képesség. És persze tiszta szivből jövő jószándék. Én még igy soha nem próbáltam … Mert ott az a bizonyos első kártya … amit a választás után és a kirakás során középre kell tenni. Azt én nem választhatom ki senki helyett.

És most kissé eljátszok a gondolattal, hogy mi is lenne, ha ismerném azt a bizonyos első kártyát … Úgy már lehetséges lenne -mosoly

Vajon mi lehet a leforditott lapokon? -mosoly