Korábban sokat fórumoztam BDSM témában. Ott tettek fel nekem egy kérdést, ami szerintem abból a szempontból aktuális, hogy aki érdekelté válik a BDSM-ben, előbbutóbb mind megkapja ezt a kérdést, vagy másoktól, vagy önmagától.

És ez a kérdés az: Hogy alakult ki bennem ez a vágy, amit soha azelőtt meg nem értettem, el nem fogadtam, sőt … taszitott kellőképpen.

Ime a válasz:

„Én alapvetöen domináns természetü vagyok és voltam. És valószinüleg leszek is a SAJÁT határaimon belül én azoknak megfelelöen. De ennek mértékét se dekára, se centire nem tudom meghatározni. Csak annyit tudok, hogy amikor évek hosszu során át ennél nagyobb mértékü domináns szerepbe kényszerültem, na, az nagyon megterhelt és egy idö után iszonyatosan elegem lett belöle. Mert azt a mértékü dominanciát (felelösséget, döntési helyzeteket és kényszert) már nem birta elviselni tartósan a lelkem.

Ezért is akartam valami mást, valami olyan életet – és ezt nem tudatosan akartam!!! – ahol legalább megoszlik valamilyen szinten a felelösség (és minden egyébb ezzel járó dolog).

Az alárendelödési vágyam elöször tudatosan a szex terén jelentkezett. És én fogalmaztam meg ezt a vágyat elöször, nem a párom. Nem az Ö kedvéért csináltam és akartam, hanem a saját élvezetemre. De Ö ebben a partnerem lett, mert valószinüleg az én vágyaim (mind szexuálisan, mind az élet egyéb területén) klappoltak az Ö vágyaival. És igy lett a páromból Uram. És igy adtam a kezébe az irányitást, elöször csak az ágyban, utána már máshol is. Ez se volt igazán tudatos bennem az elején!!! Csak valahogy olyan ösztönszerüleg történtek a dolgok kettönk között. Akkor lett igazán tudatos, mikor itt elkezdtem a BDSM fórumot olvasni. És hosszu estéken keresztül ültem és gondolkoztam a bennem zajló változásokon, hogy megértsem öket.

Ebben a tudatos gondolkozásban viszont az elsö lökést a páromtól kaptam meg, aki innen kimásolt egy blog részletet és minden kommentár nélkül elküldte nekem emailban (pedig akkor már együtt éltünk). És amikor kérdeztem, hogy ugyan miért küldte ezt nekem el, csak annyit volt hajlandó mondani, hogy érdekesnek találta és mi a véleményem róla. Azelött soha ilyet nem tett. Ha meg akart valamit mutatni a neten, akkor szólt és megadta a z url-t és mondta, hogy olvassam el, ha kedvem van. Ennél a bizonyos blognál tette fel nekem a kérdést, hogy ugyan mit jelenthet a BDSM rövidités, mert Ö bizony nem tudja /sose fogom Töle megkérdezni, hogy ekkor mennyire vert át /.

És én, bár elöször elborzasztott, amit a blogban olvastam, estéken át bujtam a netet, hogy mit is jelent a rövidités. És pár nap mulva, alvás elött az ágyban minden elözmény nélkül megkérdezte, hogy ugyan rájöttem-e már, hogy mit jelent ez a 4 betü. Mondtam, hogy hát körülbelül már tudok valamit. Megkérdezte, hogy mit jelent, majd bármilyen kommentár nélkül elaludt.

Aztán egyszer csak valahogy máshogy kezdett köztünk müködni mind a szex, mind a magánélet. Hónapok teltek, éltünk, minden nap kicsit másként, más irányba haladva, mint addig. Aztán egy este , szeretkezés után, alvás elött odahuzott magához, átölelet, és csak annyit mondott: „te sub”. És elaludtunk.

Azt, hogy Ö egy Dom, sose mondta ki. Szerintem nem is fogja. Nem olyan tipus, szeret inkább háttérben maradni sok helyzetben. Ide se irtmég soha egy kummányit sem Szerintem nem is attól Dom.”
Varnyu