Várom, hogy valaki jöjjön …

Nem csak úgy egy általános valaki. Hanem egy konkrét „valaki”. Érdekes érzés … Fogalmam sincs, hogy miért várom. Mert semmit nem tudok. Csak találgatások, sejtések vannak bennem … Az meg csalalfinta dolog, könnyen tévutakra vezetheti az embert …

Csak annyit tudok, hogy várom …

És arra is várok, hogy kiderüljön, mi bennem ez a várakozás … Nem vagyok kifejezetten türelmetlen. Ha humoros akarnék lenni, azt mondanám, hogy időn, mint a tenger. De nem vagyok most humoros kedvemben. Viszont rosszkedvű se vagyok. Ha rosszkedvű lennék, akkor nem én várnám … hanem küldeném max-ot -mosoly

Szegény max … őt is „kihasználom”. Mindig a rosszabbik fele jut neki a dolgokból.

De mocsok dög vagy te, Én.

A franc essen ebbe a kurva „kivánósságba”. Régen minden gond nélkül le tudtam magamban állitani. És örültem is ennek a képességemnek. Mert sok nehéz időn átsegitett. Most képtelen vagyok leállitani … és nem tudom, hogy miért. Még az is lehet, hogy azért, mert nem akarom leállitani igazán …