Vegyespáros?

Hát az nem vagyok, gondolta magában Nyögdicse, amikor a reggeli kávé közben szokásos kiváncsiskodását végezte, azaz megnézte, kik voltak rá kiváncsiak.

Vegyespárost vagy pasit keresnek. Érdekes játék lehet. Bár Nyögdicsét nem igazán érdeklik a nők. Ilyen téren. De két-három pasival játszani? Melyik nő nem fantáziál néha ilyenről? A hazug. Illetve az is, csak az nem meri elmondani.

Vegyespáros vagy pasi. Hát az egyik sem vagyok – állapítja meg Nyögdicse. Az igaz, hogy a yin és yang értelmében egyszerre rendelkezik a női és férfi princípium sajátosságaival, békés (?) egymás-mellett-él benne az éjszaka és a nappal, a tűz és a víz, a fehér és fekete … fogd vissza magad, Nyögdicse, mert amilyen szószátyár vagy, ha nem vigyázol, mindjárt hosszabb lesz a blogod, mint két A4-es lap és azt se te, se más nem szereti olvasni, mert unalmas … Ja, azt az adatlapot is lehetne még nyírni, még mindig sok, de legalább olvasható, mert kellően tördelve van … (Itt megjelenik Nyögdicse rokonsága, előbújtak a rókaoduból és enni kérnek, közben be nem áll a szájuk, mert beszédesek … Fogd már be a pofád, csendben hallgasd a zenét, mert felmenőd épp irodalmizál … baszd meg, kussolj már, mert blogot írnék … hol jártam, kurva élet, olvashatom vissza) … szóval Nyögdicse szerint még mindig hosszú, bár ennyi szófosás után jobban teszi, ha meg se szólal.

Vegyespáros vagy pasi. Hát az egyik sem vagyok – sajnálkozik Nyögdicse – de azt a pasit egyszer szivesen dominálnám, legalább megtanulná, hol lakik az úristen – Nyögdicse ezt most nem tiszteletlenségből írta kisbetűvel – és megtanítanám …

… tömörebben fogalmazni.

De ugye nincs harag?